A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Korkes Zsuzsa: A kiskunsági fafaragások motívumkincse

lás kori lószerszámveretek kerültek elő, amelyeket szintén rozettával díszítettek. 20 Ha­sonló motívum látható pl. a kétpói ezüstcsésze belsejében is. 21 Feltételezhetjük, hogy nemcsak a hiedelmek, a mesék stb. őrződtek meg évszázadokon át, hanem a tárgyakon alkalmazott motívumok is. Annak ellenére, hogy a Félegyháza környékén folytatott mese- és mondagyűjtések során nem kerültek elő ugyan tündérmesék, 22 mégis feltételezhetjük, hogy a borotvatartókon, guzsalyokon, mángorlókon megjelenő rozetta egy honfoglalás kori hagyomány továbbélése, amit a gótika szellemisége csak tovább erősített. Azt mindenképpen le kell szögeznünk, hogy egyetlen motívumot sem alkalmaztak öncélúan, mindegyikhez kapcsolódott valamilyen érzelmi vagy szellemi kötődés. Diószegi Vilmos behatóan foglalkozott a napos-holdas világfával és annak törté­neti hátterével. Kutatásai nyomán közismert, hogy a világfa képzete igen régi sajátossága a sámánhitű népeknek. Hiedelemmondáink csudálatos fája, népmeséink égigérő vagy tetejetlen fája tehát nem egyéb, mint a sámánhitű népek világfája, amely összeköti az alsó és a felső világot. 23 Feltételezésem szerint a borotvatartókon, mángorlókon előforduló leveles ág, mellette vagy felette rozettával, forgórózsával a honfoglalás kori életfa ábrá­zolásnak egy késői, kivitelében ugyan eltérő, de változatlan tartalommal történő megjele­nítési formája. A faragásokon megjelenő szív, tulipán, szilvamag alakú levelek jelentésével több kutató is foglalkozott. Szabó László szerint „a virágok között feltűnő szívek, rozetták, forgórózsák ugyan felfoghatók geometrikus ábrázolásnak is, ám kétségtelen az, hogy elsősorban szerelmet kifejező virágok stilizált változatai inkább. Néha ez a mégoly geo­metrikus díszítésűnek ítélhető, rozettákkal terhes darabokon is nyilvánvaló." 24 Hoppal Mihály megfigyelése szerint a tulipán és a szív igen gyakran együtt szere­pel ugyanazon a tárgyon. „Ebből arra lehet következtetni, hogy e két jel összetartozása valamilyen értelmes közleményt akar kifejezni. A tulipánról mint virágról, mint virág­szálról a népdalok és a virágénekek alapján azt mondhatjuk, hogy a leányt szimbolizálja. Ha most visszakanyarodunk a szerelmi ajándékok gondolatköréhez, fel kell tételeznünk, hogy a női szimbólum mellett valahol egy férfi szimbólumnak is szerepelnie kell. ... A tulipánt a szívvel gyakran ággal, indákkal összekötik, egymásba rajzolják a szerelmi ajándékokon - vagyis fel kell tételeznünk, hogy a szív lesz a férfi jele." Megjegyzi, hogy ez nem mindenhol és nem mindig van így. 25 Lükő Gábor a 7. ábrán bemutatott borotvatartó szíves-tulipános motívumát a szülőnő jelképének tekintette. 26 Manga János szerint a szilvamag alakú levelek annak az akácfának a levelei, amelyek a 18. század derekán, ill. második felében kezdtek elterjedni az ország külön­böző vidékein. 27 20 Fodor I. 1975. 21 Fodor I. 1975.261. 22 Tóth Judit szíves szóbeli közlése. 23 Diószegi V. 1978. 14. 24 Szabó L. 1982.27. 25 Hoppal M. 1983.283-284. 26 Lükő G. 1983. 101., 146. 27 Manga J. 1971.317-318. 124

Next

/
Thumbnails
Contents