A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Korkes Zsuzsa: A kiskunsági fafaragások motívumkincse

Nóvák László behatóan tanulmányozta a Háromváros népművészetét és egy önálló dolgozatot szentelt a guzsalyok, mángorlók, borotvatartók motívumainak elemzé­sére. „A pásztorok geometrikus díszítéseket faragtak a borotvatartókra, tulipánokat, szí­veket, amelyeket egymásba is csúsztattak és ezek a motívumok, mint szexuális szimbó­lumok szexuális vágyaikat fejezték ki. Az általuk használt szimbólumok egyértelműek. A szív, a szív levelekkel fallikus szimbólumok, a szilvamag és a szív a vulva, a növényi levelek a fallosz konkrét funkcióját jelzik: az élet teremtését. A díszítések, a cifrázás vagy a faragás kidolgozása ezeken a tárgyakon mély információt hordoznak: a szexuális ornamentális elemek illetve szimbólum rendszer, a szexuális, érzéki kapcsolatra utalnak - illetve az azutáni vágyakozásra. A szexuális díszítés leggyakoribb elemei voltak a forgó rózsák, a szilvamag alakú levelek, a tulipán és szív motívumok: ezek adták azt az eroti­kusabb szimbólum rendszert, amit korábban díszítésként vagy faragásként említettünk a bemutatott tárgyakon, mint például a guzsalyokon vagy mángorlókon. A guzsalyokon megjelenő fallosz szimbólumok még egyértelműbbé válnak, ha elképzeljük a nőt, amint rajta ül és használja ezt a munkaeszközt. ... A guzsaly talpán található indás és leveles szív-tulipán motívumok nemcsak az erotikát demonstrálják, hanem annak szociális funk­cióját is: a fajfenntartást és a családalapítást." 28 Csilléry Klára vizsgálta meg a szerelmi ajándékok szimbolikáját. Tanulmányában rámutatott arra, hogy „bizonyos tárgyak csakis szerelmi ajándéknak készülve nyerhették el a hagyomány megszabta díszítést, azt kell vélni, hogy korábban, amikor a népművé­szetben még a geometrikus díszítés volt az egyeduralkodó, az ilyen tárgy díszített volta maga is elegendő volt arra, hogy erre a különleges rendeltetésre utaljon." Rámutatott arra is, hogy a virágos szívet, a páros madarat előbb egyszerű díszítőmotívumként vették át a paraszti alkotók, és csak jelentősebb idő múltán váltak azután a parasztok szemében egy­értelműen szerelmi szimbólumokká. Ezt jelzi az a tény, hogy a férfiak között szövődő barátságot megpecsételő tárgyakat is díszíthette szív vagy szívből kinövő virágtő. 29 Meglehetősen nehéz feladat napjainkban már ezeknek a motívumoknak az eredeti jelentéstartalmát kikutatni, de ha elfogadjuk azt az állítást, hogy egy adott motívum kizá­rólag az adott tárgyra kerülhetett és az valamilyen információt hordozott, akkor elfogad­ható, hogy a szív és a tulipán akár együttes előfordulása, akár külön-külön is szerelmi üzenetet közvetítettek. Összefoglalás A Kiskunság fafaragó művészetének e három részletesen bemutatott tárgyegyüttesénél jól megfigyelhető a forma és a motívum egysége. Századunk elejéig fennmaradt a geometrikus stílus, ami elsősorban társadalmi, gazdasági tényezőkkel ma­gyarázható. A különböző irányból érkező hatások közül a dunántúlit a legegyszerűbb tettenérni. Az ez irányból érkező pásztormigrációra enged következtetni az egyes borot­vatartókon megfigyelhető spanyolozás, vagy a néhány ivócsanak megléte is. Sokkal ne­hezebb kideríteni a tiszántúli, pontosabban a jászsági hatást. A jászberényi múzeumban található néhány olyan guzsaly, melyeket a forma és a díszítésmód hasonlósága miatt a Nóvák L. 1990. 183. K. Csilléry K. 1976. 123-124. 125

Next

/
Thumbnails
Contents