A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Tóth Ferenc: Hagyományos hagymatermelés Makón

hagymának a fokhagymánál sokkal gyengébb volt a szára, a fonáshoz beáztatott gyékényt használtak. Ma már nyüvik a hagymát, mert a köztermesztésben lévő Nemesített makói vöröshagymának erősebb a szára. Újabban némelyek traktorral kihúzatják a vöröshagymát, ekkor csak rakásba kell dobni. Sőt a kézi művelésű hagymában is terjed a rendre rakó gép alkalmazása, de a további müveleteket továbbra is kézzel végzik. 12. kép. A vöröshagyma szedése HAGYMAÁSÓ. A vöröshagymát hajdan faásóval szedték. A régi kovácsolt hagymaásók durva kivitelűek voltak, az eleje és a hátlapja alig különbözött. Megmunkálása egyre művesebb lett. A szív alakú ásó elejét kissé homorúra, hátlapját dombomra alakították, sőt kovácsoláskor hornyolással is megerősítették. A szív forma kb. 7 x 5 cm volt. A szárnyúlványa 14 mm vastag, hosszúsága a készítő ízlése szerint változott; a régebbieké kisebb, majd kecsesen nyúltabb. A nyél kb. 25 cm hosszú, eredetileg durva, rusztikus kivitelű, olykor faragott faág. Az ásó hegyesre kovácsolt végét verték be a nyélbe; az elrepedés megakadályozására nyélkarikát alkalmaztak. A keményfából esztergált nyél vége le van kerekítve, hogy ne törje föl a tenyeret.

39 A mai Makói fajta vöröshagyma szára beéréskor is elég erős, olykor ásó nélkül is fölnyühető. Zöldhagyma szedéséhez nem használtak ásót. KASZAKÉS. A hagyma szárának levágásához a hagymakertész kaszakést, az újabb termelők konyhakést vagy metszőollót használnak. DÖRGÖLŐ. A kupacba dobált hagyma lepörgő haját régen ritkaszövésű, ún. csalánzsákkal dörzsölték le, ma már vannak, akik a gereblye fogaira félbetört 39 Szél! I. 1997. 110