A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Ifj. Lele József: Népi gyógyítás Mórahalmon

pálinkával kenték be; akinek pedig a foga fájt, az egy kortyot vett a szájába, és a fájós fogon tartotta. Az árpát árpakerekítéssel gyógyították. „Úgy kudtük el, hogy három árpaszömmel a körmenet menetivel égy irányba kerekítgettük, dörzsölgettük. Közbe háromszor mög köllött kerülni az ásottkútat, majd az árpaszemöket belehajítottuk a kútba. Ilyenkor azt köllött mondani: Akkor nyőjjön árpa a szömömön, ha majd ezök a szömek innen kigyünnek. Olyant is hallottam, aki mögköpködte a más szömin keletközött árpát. " (BF) Általánosabb gyakorlat volt, hogy langyos vízben háziszappant áztattak, s szappanos vízzel mosogatták, naponta többször is. Hagyományőrző idősek szenteltvízzel mosogatták. Közben az újhold-imát mondották, amiben maguk helyett a szemükön lévő árpát küldték el vendégségbe. Ha valaki nagyot emelt, mondották neki: Ne emelj nagyot, mert meglásd, árpa nő a szemeden! A mezei munkák nagyrészt egész napos hajlongást igényelnek. Miatta gyakran fáj az emberek dereka. Legtöbben a gyerekekkel tapostatták meg. (Ez ma is élő szokás.) Mások meghemperegtek, gurultak a kemény talajon. Gyakori gyógyírként alkalmazták a vasalást. Nedves ruhát tettek a fájós derékra, és azt langyos vasalóval vasalgatták. " Az én nagyapám azt mondotta, hogy ha fáj a derekam, akkor vessek három bukfencet, aztán feküdjek sima, kemény helyre, majd elmúlik. " (LF) Epebántalommal sokan bajlódtak. A fájdalmakon túl a gyakori hányás is elő-elővette az embereket, ezért aztán sokan alkalmazták a természetes gyógymódokat. „Nagyszüleink paprikás pálinkát itattak az epésökkel. Az olyan gerzemürze ital, de kihajtotta az epét. Aki nem volt képes lemondani a zsíros kosztokról, az előbb-utóbb kés alá került, azt' kivetötték az epéjit. " (LF) A fejfájás általános panasz, de nem minden esetben betegség. Csillapítására legtöbben hidegvizes ruhás borogatást használtak a régiek is. A magas vérnyomás éppúgy okozhat fejfájást, mint az alacsony vérnyomás. Van, akinek a halántéka, másoknak a tarkója szokott fájni. Mindenki elsősorban a vérnyomás rendellenességeire gondol, s csak kevesen arra, hogy a szemgyengülés is okozhat fejfájást. Magas vérnyomásban szenvedők a közeli Madarász tóból szedett piacával gyógyították magukat, és másokat is. Általában a nyakszirtre tették. Sokan a dorozsmai piacosoktól vették a ,jó piócát, amelyik csak a rossz vért szítta ki. " (LF) Alacsony vérnyomásban szenvedőkkel vörösbort itattak; azzal is, aki egyébként nem szokott inni, mert számára most, a napi egy-két deci vörösbor gyógyszerként szolgált. Sokan szenvedtek a fogfájástól is. Igen sok tanyai embernek nagyon rosszak voltak a fogai. Annak ellenére, hogy a régiek szerint, „Aki ásottkút vizét issza, annak szépek és egészségesek a fogai." (SzAné) A kisgyermekek Mórán is kis verssel kérték a kisegértől cserébe a jó fogat, az ő lyukas foguk helyett: „Egér, egér, kisegér, van-e fogad hófehér. 87