A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Szűcs Judit: A paraszti polgárosulás és polgárosodás életstratégiái és megvalósulásuk Csongrádon a két világháború között

dálkodás jogát fenntartotta magának. Az igaerő elosztását és az értékesítést is ő tartotta kézben. Bevételeit és kiadásait könyvelte. Feljegyzéseit Ormos Lajos nevű unokája még olvasta. Egy-egy tételét máig idézi. Sajnos, a könyvelést tartalmazó naptár a háborúban eltűnt.

11 A város és a környező települések határában dolgozó családok összetartását, a nagyobb unokák nevelését is vállalta feleség ével a város központjában, az Iskola utca 10. szám alatt álló házukban. A ruházkodást és az iskoláztatást tehát a nagyszülők intézték. A nagycsaládi ház- és vagyonközösség szorosabb anyagi és személyi kapcsolatainak megőrzésére vagy felelevenítésére a háborús viszonyok miatt is szükség lehetett. (A fiakat, egyben férjeket és apákat elvitték katonának.) Osztályozásra, a vagyon szétosztására a húszas évek elején került sor. A fiúk 100-120 holdat, a lányok 40 holdat kaptak. (A lányok már férjhezmenetelükkor megkapták a „stcífirungot".) Forgó G. László terveinek megvalósulását, vállalkozó kedvének, tehetségének kibontakozását a nagylétszámú család mellett a vízszabályozás utáni, viszonylag olcsó földvásárlási és a korabeli hitelfelvételi lehetőségek támogatták. Míg Csongrádon a századfordulón és a XX. század első évtizedeiben a földműves nagycsaládokban 50-100 holdas birtokon a tulajdonos gazda nős fiaival együtt gazdálkodva házközösségben is élt, addig Forgó G. László, tulajdonos gazda gyermekeit családostul, kiscsaládonként nagyobb birtoktesteken önállóan helyezte el. A feudális gazdálkodás nagycsaládi kereteit - a lassú kapitalizálódás, hitelfelvétel, árutermelés lehetőségei között - kitágítva, rugalmasan kezelve hozta létre és tartotta kézben nagy birtokát. Előbbiekben a Balogh István leírta jászszentlászlai gazdasághoz hasonló, a paraszti életmódot és a tőkés vállalkozásiformát párosító gazdát mutathattam be.

12 A Szántai család bemutatását az apával, Szántai Kis Lajossal (18641944.) kezdem, aki néhány hold örökségével küzdötte fel magát középparaszttá. (1. sz.fotó) Jelentős lépés ebben a folyamatban, amikor 1906ban 45 évesen a Kisrét nevű határrészen 10 holdas gyümölcsöst és tanyát vett hitelre Újhelyi Nándor nevű városi polgártól. Ezt a vételt városi ismeretségének és gazdaként jó hírnevének köszönhette. (Ebben az időszakban még csak kezdtek gyümölcsösöket telepíteni, ez már egy „beállított", termőre fordult gyümölcsös volt.) A gyümölcsöst gondozták, újratelepítették. A két világháború között a családtagok és napszámosok segítségével helyben exportra csomagoltak meggyet, barackot és szilvát. Tehát a korhoz és a helyi viszonyokhoz 11 Mohay Tamás 1991. 11. A parasztember könyvelését, feljegyzéseit az újkort modernizáció, avagy polgárosodás egyik alappillérének tartja. Ennek helyi bizonyítékaként lehetett volna/elhasználni Forgó G. László Jeljegyzéseit. 12 Balogh István 1980. 279. 51