A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Szűcs Judit: A paraszti polgárosulás és polgárosodás életstratégiái és megvalósulásuk Csongrádon a két világháború között

A kérdés társadalmi Jelenségként történő vizsgálata a néprajzi leírások egy részében megjelenik,

5 másik részében a bemutatás a polgarosulas megjelenésekor ér véget. A polgárosodás fogalmának és mint néprajzi vizsgálati kérdésnek problematikus voltát legfrissebben a Közelítések című kötet Polgárosodás és parasztosodas című esettanulmányokból és forráselemzésekből álló cikkfüzére Jelzi.

7 (A fejezetben a paraszti polgarosulas Jelenségeit és a városi polgárság változásit bemutató esettanulmányok egyaránt olvashatók.) Kosa László a polgárosuló parasztot feudális, Jogi és életmódbeli kötöttségeitől megszabaduló, a tőkés társadalomnak önálló, munkaerejével és termelőeszközeível rendelkező, vállalkozó szellemű tagjaként határozza meg. E fejlődésben elöljáró tájként 1880-1920 között az Alföld középső és déli vidékét, a Kis-Alföldet és a nyugat-magyarországi sávot tartja.

8 Az Alföldön is a legnyitottabb vidékként tárgyalja a DélTiszántúlt. Csongrád városát a tájhoz tartozó településként említi.

9 Csongrád az Alföldön nagyközségi és mezővárosi lét határán lévő település. A paraszti társadalomból kiinduló polgárosulással a 10-100 hold közötti, de legalább 10-30 hold tulajdonosok között Jelentkezhetett. Ez a városban 1910-ben 9891 keresőből 725 gazdát, 1930-ban 10630ból 723-atJelentett.

10 A paraszti polgarosulas lehetőségét alábbiakban egy, az első világháború előtt kialakult nagy gazdaság példáján mutatom be. Az 1849-ben született Forgó G. László középparaszti tulajdonnak megfelelő 40 holdat örökölt. Felesége ehhez 70-80 holdat hozott. A gazdaság nagysága és működése a húszas évekre következőképpen alakult. Csongrád, Szentes, Szelevény, Nagyrév és Tiszainoka határában 600-700 hold nagyságú lett a gazdaság. A földek többsége 100-200 holdnyi egységekben helyezkedett el. Tiszainokán feküdt a legnagyobb földbirtokegység, 240 hold. Forgó G. László az Országos Földhitel Intézet segítségével vásárolt. Ahogy az 1908-as születésű unokája fogalmazott, nem érdekelte, hogy hol van, megvette, ha ott ki lehetett egy önálló gazdaságot alakítani. Nyolc gyermekét, öt fiát és három lányát családostól egy-egy ilyen birtokra telepítette, akik ott viszonylagos önállóságban éltek. A központi irányítást és a család mindennapi megélhetésén túli jövedelemmel gaz5 Balogh István 1980. 272-313., Nóvák László 1986. 115-116., Mohay Tamás 1987. 223-228. Jelzésszerűen néhány példa a teljesség Igénye nélkül. 6 Például Tálasi István 1977., Bellon Tibor 1979., Szabó László 1982. (Oldalszámmal nem jelölhető, általában az egész kötetre érvényes a megállapítás.) * Közelítések 1992. 141-261. 8 Kosa László 1987. 5-6. 9 Kosa László 1990. 140-154. 10 A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Magyar statisztikai közlemények. Új sorozat 48 kötet. Bp. 1913. 362-363. és Kiss István 1935. 16. 50