A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Szűcs Judit: A paraszti polgárosulás és polgárosodás életstratégiái és megvalósulásuk Csongrádon a két világháború között

A paraszti polgárosulás életstratégiái és megvalósulásuk Csongrádon a két világháború között SZŰCS JUDIT (Csongrád, Tari László Múzeum) A

XIX. század második felében és a XX. század elején a parasztság számára is a fejlődés útja a polgárosulás, a polgárosodás lett volna, mely a rendi keretektől megszabadulva a polgári társadalomba beilleszkedést Jelenti, Jelentette volna. Ebben a folyamatban a paraszt mezőgazda polgárrá vagy munkássá válik, kellett volna, hogy váljon. A vonatkozó irodalom nem egyeztetett és nem elég következetes fogalomhasználatát a magam számára a következőképpen igyekeztem tisztázni. A paraszti társadalom képviselője földtulajdonos termelőként polgárosult, a társadalmi ranglétrán tovább lépve iparossá, hivatalnokká, esetleg értelmiségivé válva polgárosodott. Dolgozatomban a két kulcsszót ezekben a Jelentésükben használom. A rendi kötöttségektől terhes gazdaságban és társadalomban a fejlődés ellentmondásosan zajlott. A paraszti polgárosulás kérdésével, annak XX. századi megjelenési formáival a harmincas években a falukutatók foglalkoztak. Közülük Erdei Ferenc vizsgálta legárnyaltabban a kérdést. Megállapítja, hogy ez a változás Magyarországon későn és az ország egész területén nem is következett be.

2 A többszáz holdas gazdák polgarosulasanak Csongrádon néhány családot érintő jegyei az Erdei leírta formában megtalálhatók.

3 A 100 holdon felüli birtokosok egy része tehette meg, hogy a tanyai gazdaságtól távol, a városban élt. A családtagok nem dolgoztak kint a tanyán. A gazdaság hasznot hajtó parasztüzemmé, a tanya kerti lakká vált. A városban élő család hintón Járt. Az utódok legalább gimnáziumot végeztek, a férfiak hivatalnokok lettek. Ez az életmód az 1930-as évek elejének adatai szerint huszonhat 100 holdon felüli birtokos családjainak egy részében alakulhatott ki, tehát megjelenésével számolhatunk. 1 Erdei Ferenc 1980. 163-165. 2 Uo. 123-124, 3 Erdei Ferenc 1973. 165-167. 4 Kiss István 1935. 16. 49