A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Nagy Vera: A kender termesztése és feldolgozása Szegváron

kendertörő, mely durvább törésre szolgált, alul 3, fölül 2 levelű. A hasonló felépítésű tisztító-tiló alul 4, fölül 3 levelű. A törő levelei távolabb álltak egymástól, a tilónál szorosabban. Amely háznál foglalkoztak kendermunkával, ott mindkét változat - tehát a törő-tiló és a tisztító-tiló is - megtalálható volt. Föltehetően ügyes kezű parasztemberek is el tudták készíteni a tilók áttört változatát. Sajnos erre vonatkozó adatokat már nem sikerült gyűjteni. Az utolsó példányokat bognármesterek készítették. Az adatközlők név szerint is megemlítették közülük Szőke Pistát, Szőke Gyurit és Szél Pistát. Aki csupán alkalmanként termesztett kendert és nem volt eszköze a feldolgozáshoz, az mástól kért kölcsön törőt. Kendertöréskor a kévéket szétszedték és marékszám törték, bal kézzel a kendert fogva, Jobbal a szerszám nyelét. Erős ütéseket mértek a kenderre, hogy a csepü, a naggyá pozdorja, a pozdérja kihulljon belőle, amit törés után még kézzel is kiráztak. Az összegyűlt pozdorját a nyári katlanban tüzelték el, ma bútorlapokat készítenek belőle. A következő műveletnél, a tilóval való tisztításnál a kendercsomót húzva nyomkodták a szerszámon. Puhítás Ha a kender durvább volt, és tilolással sem sikerült a kellő finomságot elérni, akkor további puhításra szorult. Ezt szolgálta a morzsolás, melynek során lábbal Jól megtaposták. Általában gerebenezés előtt végezték, a tilolt kendert bevitték a szobába, a kemencére körbe rakták száradni, majd a földön összehajtogatva, lábbal dörzsölték, morzsolták finomra. Ehhez a munkához a gyerekeket is segítségül hívták: „gyerekek gyertek morzsóni a kócot. " Egy 84 éves adatközlő említette, hogy gyerekkorában édesanyja nem otthon finomította a kendert, hanem más házhoz vitte el. Sajnos a finomító eszköz nevét vagy leírását nem tudta megadni, de lehetséges, hogy más eszközt is használtakfinomításra, puhításra. Minősítés A rostkikészítés utolsó munkafázisa a gerebenezés vagy fésülés. Szegváron e két szó alakváltozatait használják a munkafolyamatra és a szerszámra egyaránt: gerebenezés, gerebenyëzés, fűsülés, gerebeny, fűsű. A Szegváron használt gereben vagy szakirodalmi nevén szegrózsás rostfésű alapja egy téglalap alakú, hosszúkás deszka, melynek közepén korong alakú falap tálálható, sűrűn teletűzdelve kovácsoltvas szegekkel. 33