A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Szőke Ágnes–Tímárné dr. Balázsi Ágnes: Kísérlet a hódmezővásárhelyi szőrös párnavégek színvilágának meghatározására

Kísérlet a hódmezővásárhelyi szőrös párnavégek eredeti színvilágának meghatározására* SZŐKE ÁGNES TÍMÁRNÉ BALÁZSY ÁGNES (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum) TT 9У vélem, magyarázattal tartozom (ti. Szőke Ágnes), hogy nem *-J textilrestaurátor lévén miért foglalkozom a vásárhelyi hímzéssel. Főiskolai tanulmányaim során az első év gyakorlati témája textil készítéstechnikai feladat volt.

1 A tárgy kiválasztására (1. kép) az adott lehetőséget, hogy akkor a vásárhelyi múzeum restaurátoraként dolgoztam. Csongrád megye múzeumainak törzsanyagában szép számmal találhatók un. szőrös párnavégek, melyeket a szakirodalom vásárhelyinek nevez, s a fennmaradt népi hímzések legkorábbi darabjaiként tart számon.

2 E hímzések különlegességét motívumai és mintaszerkesztése mellett színezése adja. A nagyrészt barnás-drappos tónus él tovább az e század elején fölelevenített, és a mai napig háziipari kivitelezésben készült darabokon is. A mustrák tanulmányozása a hímzés alapos vizsgálatára késztetett. Feltűnt ugyanis, hogy a most látható színekkel a díszített felületen belül nincs meg a színegyensúly (1. kép). Egy kompozíción belül a színek, színfoltok elhelyezése épp oly fontos és meghatározó, mint az ormanenseké. A kettő együttesen adja a teljes képet, az esztétikai megjelenést. Ebből kiindulva a barnás-drappos színeket nem tudtam eredetiként elfogadni, hanem fizikai és kémiai hatás következtében kialakult színváltozásra gondoltam. A párnák további aprólékos vizsgálata is alátámasztotta ezt a feltételezést. A piros szín meglétére (a hímzések elején és fonákán is) optikai bizonyítékokat találtam. A ma barnás árnyalatú fonalak belseje több helyen őriz élénk színnyomokat. A kékre kevesebb maradvány található, melyek a hímzések fonákán, leginkább az öltések tövénél kivehetők. A barnás-drappos felületeken éppúgy Jelentkezik az egymást követő három tónus (sötét, közepesen erős és világos), mint a megmaradt piros és kék színeknél. * E témával Tímárné Balázsi Ágnes részt vett 1991-ben Londonban, a történeti textíliák színezékeivel foglalkozó nemzetközi konferencián. Az előadásokat megjelentették: TímárBalázsy, Á. and Szőke, Á., 1992. pp. 42-47. 1 Szőke Ágnes 1976. 1-7. 2 T. Knotik Márta 1970, I. 119-157. 251