A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Szőke Ágnes–Tímárné dr. Balázsi Ágnes: Kísérlet a hódmezővásárhelyi szőrös párnavégek színvilágának meghatározására

E megfigyelések és következtetések alapján kísérletet tettem a párna színegyensúlyának helyreállítására. Az egész mustráról színes rajzot készítettem, amin a barnás felületeket pirossal és kékkel, illetve ezek egymást követő árnyalataival helyettesítettem be oly módon, ahogy azt az eredetin látható színfoltok ritmusából következtetni lehetett. Az így kapott kép egy harmonikus, színben is összefogott kompozíciót mutatott, ellentétben az eredeti műtárgyon most látható színek összhatásával (2. kép). A szakirodalomban kutatva a népi vászonhímzések színvilágát, a fennmaradt emlékanyag korai - a 17-18. századra tehető - darabjainál a monokróm (piros vagy kék) kivitelűek mellett megfigyelhető a két szín együttes alkalmazása is, mely valószínű törökös hatásra is utal

3

. Ez fokozottabban valószínűsíthető az összefoglalóan tisztántúlinak nevezett hímzéskultúráknál, melybe beletartoznak a vásárhelyiként számontartott szőrhímzések is. A „vásárhelyi" elnevezés tehát egyben gyűjtőnév is. A Dél-Alföldön (Hódmezővásárhely, Makó, Orosháza, Szentes ) begyűjtött darabok a szőrhímzéseken belül is egy nagyon elkülönülő, Jellegzetes csoportot alkotnak.

5 Egyediek a motívumok és a velük kialakított mustrák, melyeket e csoporton belül nagy változatossággal alkalmaztak.

6 Jellegzetes és egyedülálló a mustrák felületkitöltése is. Mind a szálánvarrott (keresztszemes), mind az írás után készült (szabadrajzú) párnavégek összhatásukban a szövött munkákra, konkrétan a szőnyegekre emlékeztetnek, ezek közvetlen hatását sugallják. Vásárhelyen az 1800-as évek elején még készülhettek ilyen párnavégek,

7 de ezek az utolsó darabok lehettek. Az ismert adatok alapján úgy tűnik, hogy a dél-alföldi szőrhímzések származási helyei (Hódmezővásárhely, Makó, Orosháza, Szentes) nem tartoztak a nagy hímzéshagyományokkal rendelkező területek közé. Semmi helyi előzményre utaló adat, emlékanyag nem ismeretes. Honnan és hogyan kerülhetett ide ez a hímzés? Milyen Jegyek alapján valószínűsíthető a törökös hatás? E párnavégek készítésének és használatának ideje szükségessé teszi, hogy részletesebben szóljunk a török hímzett és szövött, vagy csomózott munkák (szőnyegek) motívumairól és színvilágáról, és ezek fellelhető hatásáról a magyar népi vászonmunkákon. 3 Palotay Gertrúd 1940. 7-63. Viski Károly 1941. II. 271. 4 A legújabb kutatások szerint a szentesi eredet megkérdőjeleződött. T. Knotik Márta 1990. 267. A Dél-alföldi szabadrajzú szőrhímzésekről eddig az egyetlen rendszerező, elemző tanulmány T. Knotik Mártafentebb említett munkája (1970. I. 119-157.). 6

Uo.. 7 n„ 252