Lőrinczy Gábor szerk.: Pusztaszertől Algyőig. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 2. (Szeged, 2010)

BENEDEK András - POPITY Dániel: Árpád-kori teleprészlet Kiskundorozsma-Daruhalom dűlőben

Árpád-kori teleprészlet Kiskundorozsma-Daruhalom dűlőben 237 H.: 300 cm, sz.: 200 cm, m.: 60 cm. Leletanyag: 1. Szürke színű edény oldaltöredéke. Ltsz.: 2008.19.408. 62. obj.: Egyenes, É-D-i vonalú, dél felé keskenyedő, rézsüs, nyugaton padkás szélű árok. Alja tagolt. H.: 500 cm, sz.: 140-470 cm, m.: 70 cm. 63. obj.: KÉK-NyDNy-i irányú, sekély és széles árokrészlet. Alja széles, nyugati irányban lejt. H.: 16 m, sz.: 118-140 cm, m.: 20 cm. Leletanyag: 1. Téglavörös színű, ékszerű, mély benyomkodásokkal díszített fazék oldaltöredéke. 2. Téglavörös színű edény oldaltöredéke. Ltsz.: 2008.09.409-410. 64. obj.: íves szájú, lejtős oldalú, teknős aljú gödör. Benyúlik az E-i szelvényfal alá. Átm.: 40 x 90 cm, m.: 100 cm. 65. obj.: Kerek szájú, gömbszelet alakú cölöplyuk. Átm.: 22 cm, m.: 7 cm. 66. obj.: Ovális szájú, gömbszelet alakú cölöphely. Átm.: 24 cm, m.: 8 cm. 67. obj.: Négyszögletes szájú, függőleges oldalfalú, egyenes aljú gödör. ÉK-ről egy szűk, 40 cm széles, a gödör felé fokozatosan mélyülő kicsi árok köti össze a 9. árokkal. Átm.: 124 x 160 cm, m.: 75 cm. Leletanyag: 1. Téglavörös színű, befelé megvastagodó peremű cserépüst töredéke (13. kép 1). A szájperem az edény belső oldala felé lejt. A függesztő fülek a perembe olvadnak, alig kiugróak, az egymáshoz közel ülő furatok pedig hengeresek. 2. Barnásvörös színű fazék peremtöredéke. 3. Téglavörös (4 db), barna (2 db) és szürke színű (1 db) edények oldaltöredékei. Ltsz.: 2008.19.411-419. 68. obj.: „L" alakú, keskeny, íves oldalú árokrészlet a szelvény nyugati végén. A 70. számú árokba fut bele. H.: 900 cm, sz.: 60 cm, m.: 30 cm. 69. obj.: Egyenes vonalú, ÉK-DNy-i irányú, íves oldalú és aljú kicsi árokrészlet. A 70. árokba fut bele. H.: 265 cm, sz.: 42 cm, m.: 17 cm. 70. obj.: Széles, É-D-i irányú, lejtős oldalú, sekély, tagolt aljú árokrészlet. Keletről a 63., nyugatról a 68. árok fut bele. H.: 500 cm, sz.: 540 cm, m.: 70 cm. /ÍZ ÁPRÁD-KORI OBJEKTUMOK Az ásatás során egy 5 méter széles, K-Ny-i irányú szelvényben dolgoztunk, amelyben 328 méter hosszúságban jelentkeztek az objektumok. A feltárt terület megközelítette az 1900 m

2-t. A nyomvonalas beruházás jellegéből adódóan a feltárással érintett Árpád-kori településnek csak egy kis szeletét tárhattuk fel (2-3. kép). A lelőhelyről így kapott szük keresztmetszet nem tette lehetővé, hogy az ismert részlet és az egész telep viszonyát megismerjük. Azonban az M5 autópálya építéséhez kapcsolódó feltárásnak köszönhetően tudjuk, hogy a mostani munkánk inkább a telep központi, semmint perifériális részét érintette. Ezt alátámasztja az előkerült objektumszám is. A vizsgált területen összességében 4 szabadban álló kemencét, 41 gödröt, 20 árokrészletet, valamint 7 cölöphelyet tártunk fel. A jelentkező objektumok eloszlása egyenletes volt, de megfigyeltünk sűrűsödési pontokat is, elsősorban magasabb fekvésű területeken, amelyből legalább kettő volt a területen. Az alábbiakban az egykori falu területén előkerült jelenségeket és a hozzájuk kapcsolódó megfigyeléseket ismertetjük. Elöljáróban még meg kell jegyeznünk, hogy az objektumok a mai felszínhez gyakran igen közel, már 30-40 cm mélységben jelentkeztek. Ennek következménye, hogy több objektum felső szintje a talajmüvelés következtében roncsolódott. Szabadban álló kemencék: Az Árpád-kori falvaink jellemző gazdasági egységeire, a szabadban álló kemencékre 4 helyen bukkantunk az ásatáson. Mivel a szelvény középső harmadában kerültek elő, így ezek nem a telep szélén, hanem annak belső részén állhattak. Alapvetően két típust különböztetünk meg. 1. Az első típust a 24. számú kemencebokor objektumai képviselik. Itt két, közel azonos szerkezetű kemencét ástak egymásra. A korábbi kemence D-É-i tengelyű volt, amire részben ráépítették a DNy-EK-i tengelyű kemencét. Közös vonás, hogy a kemencéket és a hozzájuk tartozó előtereket csak kissé mélyítették a földbe. A boltozatot emiatt már nem is találtuk meg. Az előtér mindkét esetben a kemence szájánál kiszélesedő, majd az ellenkező oldal felé fokozatosan szűkülő 1,7 m hosszú és 1,7 m széles „szív" alakú gödör volt. A lejárat minkét esetben lépcsős kialakítású. Az előtérgödörbe mélyedő nagyméretű hamus gödröt a korábban épített kemencénél a szájtól jobbra, a későbbinél a kemenceszájtól balra találtuk meg. A kemencék körte alakú, erősen átégett, 1,4 m széles és 1,2-1,3 m hosszú, tapasztott agyagrétege alá nagyobb mennyiségű kerámiát tapasztottak be. Ezekből több, csaknem egész cserépbográcsot lehetett összeállítani. A kemencék erősen átégett sütőfelületét egyik esetben sem újították meg. 2. Ettől a kemencebokortól pontosan 100 méterre nyugatra került elő az ásatás másik típusú kemencebokra (47. obj.). A szögletes előtérgödör délen ívesen záródott. Itt volt a lejtős lejárat is. A munkagödörhöz északról és nyugatról egy-egy kemence csatlakozott. Mivel az elötérgödröt és a kemencéket mélyen az altalajba süllyesztették, a kemencék 124-135 cm hosszú és 140 cm széles cipó alakú boltozata csaknem épen került elő. Rekonstruált belmagasságuk mintegy 50 cm lehetett. Az erősen kiégett, 3-4 cm vastag sütőfelületük alatt kerámiatöredékekkel sűrűn kirakott réteg került elő. Megújításra utaló nyomot ezeknél a kemencéknél sem találtunk. A két kemence hamus gödrei az átégett, 50-60 cm széles