Lőrinczy Gábor szerk.: Pusztaszertől Algyőig. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 2. (Szeged, 2010)

BENEDEK András - POPITY Dániel: Árpád-kori teleprészlet Kiskundorozsma-Daruhalom dűlőben

Pusztaszertől Algyőig. MFMÉ - MonumArch II (2010) 231-208 193 ÁRPÁD-KORI TELEPRÉSZLET KISKUNDOROZSMA-DARUHALOM DŰLŐBEN BENEDEK András - PÓPITY Dániel Kiskundorozsma Szeged északi szomszédságában található (1. kép 1). Az OTF Fővállalkozó Zrt. által tervezett, az ukrán-magyar határtól KecskemétVárosföldön át Algyőig épülő gázszállító vezeték Csongrád megyei szakasza Kiskundorozsma északi határában több lelőhelyet is érintett. A Daruhalom dűlőben fekvő lelőhely az Algyői főcsatorna É-D-i szakaszától 300 méterre keletre, az egykori NagyMaty érmeder partján egy, a környezetéből alig kiemelkedő dombháton terül el (Daruhalom-dülő II). Az egykori érmeder a Tisza szabályozását megelőzően élő kapcsolatban volt a Fehér-tó délnyugati részével (1. kép 2-3).

1 A Tisza áradásakor a környék és a Fehér-tó is jelentős vízutánpótlással rendelkezett, a fölösleges vízmennyiség a Maty-ér irányába folyt le a Tisza felé. A terület, köszönhetően a közeli élővíznek, kiváló feltételeket kínálhatott az itt megtelepedni kívánó emberek számára. A korábbi terepbejárások során egy 400x250 méteres térségben szarmata, avar és Árpád-kori településre utaló jelenségek kerültek elő.

2 A lelőhelyen az első régészeti ásatás 2003-ban történt. Akkor az M5 autópálya szegedi lehajtójának tervezett nyomvonala 381 méter hosszan szelte át a szóban forgó lelőhelyet, közel K-Ny-i irányban. Akkor, a feltárt 32.444 m

2 nagyságú felületen egy késő avar kori temető sírjai mellett előkerült az Árpád-kori település részlete is, amelynek újabb részletét a gázvezeték nyomvonalán is megtaláltuk. Az autópálya nyomvonala alatt korábban feltárt objektumok a Maty-ér medrétől keletre 150 méterre összpontosultak. Az ásatás területén az Árpád-kori telephez tartozó nagyméretű szögletes alakú karámok, kisebb körárkok, vermek, valamint földbe mélyített padlójú kemencés házak kerültek napvilágra (MÉSZÁROS-PALUCH-SZALONTAI 2005, 145, 1-2. kép). A gázvezeték építéséhez kapcsolódó 2008 májusában végzett feltárás a már elkészült M5 autópálya lehajtótól délre, azzal szinte párhuzamosan, mintegy 150-200 méterre húzódott. A korábbi adatok alapján egyértelmű volt, hogy a most feltárt teleprészlet a már korábban feltárt Árpád-kori faluhoz tartozott. Bár szerencsésebb lett volna a két ásatási anyag együttes vizsgálata, jelen dolgozatunkban célunk csupán a gázvezeték nyomvonalán feltárt jelenségek, és a belőlük előkerült leletanyag közlése. Tesszük ezt abban a reményben, hogy munkánk alapjául szolgálhat egy későbbi, a már teljes telepanyagot bemutató feldolgozásnak. AZ ÁRPÁD-KORI OBJEKTUMOK ÉS LELETANYAGUK LEÍRÁSA

3 1-2. obj.: Egyenes, ÉK-DNy-i irányú, kettős tagolású árokrészlet a szelvény K-i végén. ÉK-en a Maty-ér medrébe fut. H.: 800 cm, sz.: 70 cm, m.: 26 cm. Leletanyag:

4 1. Téglavörös színű, belsötüles cserépüst kifelé megvastagodó, lekerekített szélű peremtöredéke. 2. Kívül téglavörös, belül barnásfekete színű cserépüst oldaltöredéke. Ltsz.: 2008.19.1-2. 3. obj.: Szabálytalan négyszög alakú, meredek, rézsűs falú, lapos aljú gödör. H.: 130 cm, sz.: 140 cm, m.: 42 cm. Leletanyag: 1. Téglavörös színű cserépüst kifelé megvastagodó, lekerekített szélű peremtöredéke. 2. Világosbarna színű cserépüst éles vonalú hastöredéke. 3. Téglavörös (2 db) és barna színű (2 db) homokkal és apró kavicsokkal soványított edények oldaltöredékei. Ltsz.: 2008.19.3-8. 4. obj.: Sekély, tálszerűen lemélyedő, lapos aljú, vörösre átégett aljú gödör. Átm.: 62 cm, m.: 20 cm. 1 A cikkben közzétett összesítő térképek megszerkesztéséért Kamarási Andrásnak (Archeoline Kft) mondunk hálás köszönetet. A rajzokat Koncz Margit készítette. 2 Az ásatás során több Árpád-kori objektumból kerültek elő szarmata kori kerámiatöredékek (27., 34., 43., 50., 67. obj.). 3 A feltárt teleprészlet kő- és állatcsont anvaga feldolgozatlan. A leletanyag a szegedi Móra Ferenc Múzeumban található. Ltsz.: 2008.19.1-528. 4 Az Árpád-kori kerámia döntő többsége homokkal soványított anyagból, kézi korongon készült, ezért a leírásnál csak az ettől eltérő jegyeket rögzítettük.