Lőrinczy Gábor szerk.: Pusztaszertől Algyőig. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 2. (Szeged, 2010)

BALOGH Csilla - HEIPL Mónika: Szarmata temetőrészlet Balástya, Sóspál-halom mellett. Új adatok a Dél-Alföld árokkeretes szarmata temetőihez és a rendellenes temetkezéseihez

150 BALOGH Csilla - HEIPL Mónika karon, a könyök közelében 2 db kerek átmetszetű huzalból hajlított, szélesre kalapált végű bronzkarperec (2. kép 6-7) került elö. Kiszélesedő végük három sorba rendezett, kerek alakú poncolásokkal díszített. H.: 6; 6,2 cm, sz.: 4,8; 4,9 cm. 6. A bal csuklónál egy téglalap átmetszetű, kissé elkeskenyedő végű, vas pántkarperec (2. kép 3) volt töredékes állapotban. 7. A bal lábfej külső oldala mellett egy szürkésbarna színű, kerámiazúzalékkal soványított anyagú, kézzel formált, aszimmetrikus, kisméretű fazék (2. kép 8) állt. Lekerekített pereme kihajlik, rövid nyaka ívelt, teste tojásdad alakú. Perem átm.: 7,3 cm, fenék átm.: 5 cm, ma.: 8,6 cm. 25. sír: (1. kép 3; 5. kép 2): T.: DK-ÉNy, 130-310°. H.: 92 cm, sz.: 66 cm, m.: 30-37 cm. Szabályos téglalap alakú, kisméretű sírban 35-39 éves nöi igen jó megtartású csontváza nyugodott lábbal a sírgödör délnyugati oldalához támaszkodva, hanyatt fekvő, erőteljesen zsugorított pozícióban. A koponya és a felső négy nyaki csigolya nem került elő. Mivel a megmaradt csigolyákon csonkítás nyoma nem látszott, ezért nagyon valószínű, hogy a hiányzó csontokat gépi munka során emelték ki. A karok a váz mellett feküdtek, könyökben a mellkasra hajlítva, a csuklónál egymást keresztezve. A térdek egészen a mellkasig voltak felhúzva, a jobb térd a könyökhöz ért. A combcsontok keresztezték egymást. A lábszárak a bokánál szorosan összeértek. Mell.: 1. A jobb medencelapát felett, a lábak felé nyíló helyzetben egy téglalap, a csattövisnél kerek átmetszetű, ovális karikájú vascsat (1. kép 4) került elő. H.: 5 cm, sz.: 2,3 cm. 109. sír: T.: DK-ÉNy, 140-320°. H.: 264 cm, sz.: 111 cm, m.: 32 cm. Feldúlt sír. Nagyméretű, szabályos téglalap alakú aknasír, melyben egy 23-39 éves férfi koponyatető töredéke és a sír közepén a jobb alkarcsontja hevert másodlagos helyzetben. 122. sír: (3. kép 1; 5. kép 3): T.: DK-ÉNy, 166-346°. H.: 274 cm, sz.: 97 cm, m.: 68-56 cm. A sírgödröt a déli oldalán megszakadó, rézsűs oldalú, egyenes aljú körárok kerítette. A sír a körárok által határolt terület nyugati felében helyezkedett el. A szabályos, lekerekített sarkú téglalap alakú sírban 23-25 éves nő hanyatt fekvő, nyújtott helyzetű, jó megtartású csontváza nyugodott. Koponyája balra billent, állkapcsa leesett. Jobb karja nyújtva, szorosan a test mellett feküdt, bal karja könyökben meghajlítva a medencében nyugodott. Lábai párhuzamosan helyezkedtek el. Mell.: 1. A jobb csecsnyúlványnál vékony huzalból hajlított, tekercselt végű bronzfiilkarika (3. kép 2) feküdt, amelynek egyik vége hurkosán, a másik kúposán végződött. Erre a végére vékony bronz lemezből hajlított kúpot húztak. Átm.: 2,8 cm. 2. A nyaknál, az állkapocs alatt gyöngyök (3. kép 3) hevertek: 6 db korallgyöngy, 12 db nyomott gömb alakú, sötétkék üveggyöngy, 4 db barnáslila és 13 db sötétkék színű, hasáb alakú üveggyöngy. 3. A mellkas bal oldalán kerek átmetszetű, tordírozott vaskarperec (3. kép 5) töredéke került elő. 4. A jobb alkaron, vékony, félkör átmetszetű huzalból hajlított, végei felé kissé kiszélesedő bronzkarperec (3. kép 4) volt. Átm.: 6 cm. 5. A bokák körül gyöngyök (4. kép 1) kerültek elő, amelyek 3^4 vízszintes sorba voltak felfűzve: 43 db sötétkék, l-l db világoskék és szürkéskék, valamint 20 db barnáslila, lecsapott sarkú hasáb alakú üveggyöngy, 2 db korong, és 17 db hasáb alakú, rossz megtartású borostyángyöngy, 106 db kék, 1 db zöld és 11 kékesen irizáló, lapított gömb alakú üveggyöngy. 6. A lábak végében sötétszürke, finomszemcsés homokkal soványított, gyorskorongon készült, bikónikus kis edény (4. kép 2) állt. Az edény testének felső része vízszintesen körbefutó, párhuzamos árkolásokkal tagolt. Pereme hiányos. Perem átm.: 8,1 cm, fenék átm.: 3,5 cm, ma.: 8,4 cm. 123. sír: T.: ÉNy-DK. H.: -, sz.: -, m.: 36 cm. A 122. sír körárkán belül, a sír és a körárok között egy Inf. I. korú gyermek koponyájának töredékei kerültek elő. A gyermeksír gödrét nem lehetett követni, mivel a sír nagy részét egy Árpád-kori árok (102. obj.) megsemmisítette. A TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK Tekintve, hogy e lelőhelyből mindössze egy 5 m szélességű sáv került csak feltárásra, teljes joggal feltételezhetjük, hogy az előkerült öt szarmata síron kívül továbbiakat is rejt még itt a föld. A temetkezések közelében további négy olyan objektum került elő — 10., 14., 17. és 19. obj. amelyek DK-ÉNy tájolásuk, viszonylag szabályos téglalap alakjuk és elhelyezkedésük alapján talán szintén a temetőhöz tartoznak (1. kép 2). Hasonló jelenséget, leletanyag nélküli, a szarmata temető sírjainak rendjébe illeszkedő gödröket a kiskundorozsma-subasai temetőben is megfigyeltek (SZALONTAI-TÓTH 2000, 32). A Sóspál-halmi temető szerkezetéről a keskeny feltárási szélesség miatt nem kaptunk biztos adatot. Azonban az üres gödröket is tekintetbe véve, azokkal együtt K-Ny irányú, viszonylag szabályos sírsorok rajzolódnak ki (1. kép 2). A tájolás Az ötből négy sír DK-ÉNy tájolása — csak az 123. sír tér el ezektől feltételezett ÉNy-DK tájolásával, azonban erről a sírról igen kevés biztos információnk maradt, mivel a sírt az Árpád-korban egy árok ásásakor megsemmisítették — azt mutatja, hogy a tájolás az ide temetkező közösség temetkezési szokásainak rögzült eleme lehetett. A halott fejjel délnek és lábbal északnak való fektetése általános szokás a kárpát-medencei Barbaricum szarmata temetkezéseiben,

4 amelynek hagyománya a szuszli (közép szarmata) kultúrában gyökerezik (KULCSÁR 1998, 16). Az 123. sír többivel ellentétes tájolása esetünkben rendellenességként értelmezhető, bár a temető egészének ismerete nélkül 4 Miközben a Kárpátoktól keletre élő rokonaik esetében a Kr. u. 2-4. században ennek az ellenkezője a meghatározó (KULCSÁR 1998. 16).