Lőrinczy Gábor szerk.: Pusztaszertől Algyőig. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 2. (Szeged, 2010)
BALOGH Csilla - HEIPL Mónika: Szarmata temetőrészlet Balástya, Sóspál-halom mellett. Új adatok a Dél-Alföld árokkeretes szarmata temetőihez és a rendellenes temetkezéseihez
Szarmata temetőrészlet Balástya, Sóspál-halom mellett 151 nem dönthetjük el, hogy a gyermek fordított tájolású fektetése mögött pontosan milyen szándék állt. 5 A sírgödrök formája és mérete Mind a négy esetben, ahol a sírgödör dokumentálható volt, lekerekített sarkú téglalap alakú aknasírt alakítottak ki. Ha a sírok hosszúságát és szélességét tekintjük, akkor az azok elosztásából képzett paraméter-indexek átlaga 2,1, ami közepes szélességű gödröket mutat. 6 A sírgödrök közül a 2., zsugorított sír gödre a legkisebb és a legsekélyebb, míg az árokkal kerített 122. sír a leghosszabb és a legmélyebb. Vagyis a sírgödör mérete — az árokkal jelöléshez hasonlóan — valószínűleg arra utal, hogy a 122. sírban nyugvó nő közösségében kiemelt családi vagy társadalmi helyzetű volt. 7 Sírszám Sírgödör alapterülete (m 2) Sírgödör köbtartalma (m 3) 1. 1,97 0,57 2. 0,6 0,22 3. 2,9 0,93 4. 2,65 1,8 5. 1. táblázat: A sírgödrök méretei Koporsóhasználat A 109. és 123. sír esetében a rablás és a későbbi bolygatás miatt nem tudjuk, hogy a halottat hogyan fektették a sírba. A 22. sír esetében a csontelmozdulások (jobb lábszárcsontok kimozdulása és a jobb karcsontok távolsága a felsőtesttől) arra engednek következtetni, hogy a sírba helyezett idősebb nőt biztosan nem koporsóba temették. Ezzel szemben a 122. sírban nyugvó fiatal nőt nagy valószínűséggel koporsóba temették el, amelyre a csontok elhelyezkedése, valamint a sírgödör alja és a csontváz között lévő, 3-5 cm vastag barna betöltés utal. A szarmata síroknál az esetek többségében a vaskapcsok alapján következtetünk koporsóhasználatra, sokkal ritkábban sikerül elszíneződést vagy famaradványt megfigyelni. így elsősorban a vaskapcsokkal erősített koporsótípusokat ismerjük, 9 s sokkal kevesebb információval rendelkezünk azokról, amelyek csak fa alkatrészekből álltak. A Kárpát-medence legkorábbi, általában kis sírszámú jazig temetőiből nem ismerünk koporsót, csak a markomann háborúkat követő időszakra, a Kr. u. 2. sz. végére - 3. sz. elejére keltezhetők a legkorábbi vasalkatrész nélküli rönkkoporsók, és ekkor jelennek meg a koporsókapcsok is (KULCSÁR 1998, 28). Ettől kezdve mind térben, mind pedig időben általánosan elterjedt a koporsóhasználat a szarmaták körében, de számukat tekintve a rítus mégsem tekinthető gyakorinak. Rendellenes temetkezés A 22. és a 122. sírban a szarmaták körében általános, hanyatt fekvő, nyújtott testhelyzetben feküdtek a csontvázak. Az előbbinek a jobb, az utóbbinak a bal karja volt könyökben kissé meghajlítva. Az egyik, vagy mindkét kar medencére hajlítása ritkán adatolt szarmata temetkezésből. Csak Csongrád megyénél maradva erre példa a jánosszállási 1. (KOVÁCS 1914, ill) és a Szeged-alsóközponti 1. sírból (PÁRDUCZ 1931, 97) ismert, távolabbról pl. Tápiószele-Pedagógusilletmény 2. sírból adatolt (DINNYÉS 1980, 188-189). Az új ásatások során hasonló kartartást figyeltünk meg a Makó-Igási járandó lelőhelyen feltárt, Kr. u. 2-3. századi temető két sírjában is (507. és 530. obj.). 1 0 A Sóspál-halomnál előkerült 25. és 123. sír esetében rendellenes temetkezésekről van szó: az előbbi zsugorított helyzetével, az utóbbi a többitől eltérő, azokkal ellentétes tájolásával válik megkülönböztetetté. A 123. sír bolygatott volta miatt további vizsgálatra nem alkalmas. 5 E kérdés megválaszolása a Barharicum töhhi, D-É tájolású sírokkal jellemezhető temetőjében előforduló É-D tájolású sír esetében is problémás, elsősorban a temetők alacsony feltártsági foka miatt. Más a helyzet pl. az Árpád-kori, 10-11. századi temetőkben előforduló ellentétes tájolású sírokkal. Több, teljesen feltárt temetőben tett megfigyelés alapján — sok közöttük a melléklet nélküli és a gyermek, s gyakran a temető szélén helyezkednek el — valószínű, hogy negatív megkülönböztető szerepe volt az eltérő tájolásnak: rabszolgákról, idegenekről, vagy a közösségből valamilyen deviancia miatt kilógó egyénről van szó (TETTAMANT11975. 93). 6 A szélesség-hosszúság adatok vizsgálatánál először Istvánovits Eszter alkalmazta a tiszadobi temető elemzésekor az adatok elosztásával számított indexet (ISTVÁNOVITS 1991. 35). 7 A legtöbb esetben az árokkal kereteit sírok alapterülete jelentősen meghaladja a temető többi sírjának átlagát, ami az árokkal jelölt temetkezések kiemelkedő voltát támasztja alá (VÖRÖS 1985. 157; KULCSÁR 1998. 25). 8 A sírok köbtartalmára vonatkozó adat természetesen csak tájékoztató jellegű lehet a sírmélység adat relatív volta miatt. Ezért az adatok csak tendenciaszerűen szabad értékelni! 9 Az S- és C-alakú koporsókapcsokról és a vasalkatrészes koporsótípusokról Isd. DINNYÉS 1975: VÖRÖS 1988. 116., 119! 10 A lelőhelyről röviden RégKut 2008 (2009) 144-145.
