Lőrinczy Gábor szerk.: Pusztaszertől Algyőig. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 2. (Szeged, 2010)

BALOGH Csilla - HEIPL Mónika: Szarmata temetőrészlet Balástya, Sóspál-halom mellett. Új adatok a Dél-Alföld árokkeretes szarmata temetőihez és a rendellenes temetkezéseihez

Pusztaszertől Algyőig. MFMÉ - MonumArch II (2010) 149-170 149 SZARMATA TEMETŐRÉSZLET BALÁSTYA, SÓSPÁL-HALOM MELLETT ÚJ ADATOK A DÉL-ALFÖLD ÁROKKERETES SZARMATA TEMETŐIHEZ ÉS A RENDELLENES TEMETKEZÉSEIHEZ. BALOGH Csilla - HEIPL Mónika A Beregsurány és Algyő között épített gázszállító vezeték nyomvonalán végzett megelőző feltárások keretében 2008 tavaszán Paluch Tibor vezetésével került sor Balástya Őszeszék elnevezésű határrészében, a Sóspál-halom közelében elterülő lelőhely beruházással érintett részének kutatására.

1 A feltáráson szarmata és Árpád-kori telepobjektumok mellett 5 szarmata sír került feltárásra. Emellett valószínű, hogy további 4, leletanyagot nem tartalmazó, a sírok tájolásával megegyező és a temetkezések rendjébe illő gödör is a temetőhöz tartozott. A LELŐHELY A lelőhely Balástya község határának keleti részén, az Őszeszék határrészben található, az őszeszéki vasúti megállótól délkeletre kb. 600 m-re, a Sóspál-halomtól 200 m-re délkeletre, egy ÉNy-DK irányban húzódó, szélesen elterülő, vízállásos terület közepén kiemelkedő keskeny háton (1. kép 1). A lelőhelyet ÉK-DNy irányban vágja keresztül a Vilmaszállási-csatorna. A lelőhely 1997-től ismert, terepbejárás során került lokalizálásra.

2 A feltárás a lelőhely teljes hosszában, 420 m hosszan folyt a gázvezeték 5 m-es építési szélességében. A 2100 m

2-nyi területen 123 objektum került elő: a már említett szarmata sírokon és talán ezek sorába tartozó gödrökön kívül 103 telepobjektum a szarmata, és 10 az Árpád-kori periódusba tehető. A szarmata telepjelenségek a feltárt terület teljes hosszában jelentkeztek, míg a szarmata sírok és az azokat részben bolygató Árpád-kori objektumok a dél-délnyugati szélen helyezkedtek el. Ezen a részen az a földhát, melyen a lelőhely húzódik, kelet felé erőteljesen kiszélesedik. Ezt és a sírok K-Ny irányú tengelyben való elhelyezkedését figyelembe véve szinte biztosra vehető, hogy a feltárt területtől nyugatra és keletre is további sírok lehetnek. A SÍROK LEIRASA 22. sír: T.: DK-ÉNy, 130-310°. H.: 194cm,sz.: 102 cm, m.: 29 cm. A szabálytalan, lekerekített sarkú, téglalap alakú aknasírban egy 45-55 éves nő

3 jó megtartású csontváza feküdt hanyatt, nyújtott helyzetben. A koponya kissé jobbra, előre billent, a koponyacsont a föld súlya alatt összeroppant. Bal karja szorosan a test mellett, a jobb könyökben enyhén behajlítva, a testtől kissé távolabb nyugodott. Lábai nyújtva, párhuzamos helyezkedtek el. Jobb lábszárcsontjai valószínűleg a sírba helyezéskor mozdultak el a sírgödör széle felé (2. kép 1; 5. kép 1). Mell.: 1. A koponya jobb oldalán, az állkapocs alól vékony, tordírozott, drótból hajlított bronz fülkarika töredékei (2. kép 2) kerültek elő. Átm.: 2,8 cm. 2. Az állkapocs alatt, a nyakcsigolyák körül gyöngyök (2. kép 5) voltak elszórtan: 2-2 db hasáb és szabálytalan nyomott gömb alakú kék üveggyöngy, 3 db lapos, ovális átmetszetü, barnáslila árnyalatú üveggyöngy, 4 db korong és 2 db henger alakú, töredékes borostyángyöngy. 3. A bal oldali bordák alatt kisméretű, oldalt hajlított lábú ezüst fibula (2. kép 4) hevert. Rugószerkezetét vasrudacskára tekercselt ezüst drótból alakították ki. H.: 2,4 cm, sz.: 1,2 cm. 4-5. A jobb al1 Ezúton köszönjük az ásatónak, hogy hozzájárult a leletek feldolgozásához és közléséhez. A tárgyrajzokért Koncz Margitnak mondunk köszönetet. A lelőhelyről lásd BALOGH-LŐRINCZY 2010, 23-25.! 2 Harkai István: Balástya község keleti részének településtörténete a régészeti leletek alapján. Egyetemi szakdolgozat. Kézirat. Szeged, 1998, 8-9. MFM RégAd. 2528-99, 2530-99. 3 Az embertani anyag meghatározását Marcsik Antónia antropológus végezte el, melyért köszönettel tartozunk.