Lőrinczy Gábor szerk.: Pusztaszertől Algyőig. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 2. (Szeged, 2010)

LŐRINCZY Gábor: Előszó

Pusztaszertől Algyőig. MFMÉ - MonumArch II (2010) 7-8 7 ELŐSZÓ A szegedi múzeum munkatársaira egy újabb nagyléptékű feladat elvégzése várt akkor, amikor a Múzeum vezetősége több hónapos előkészítő egyeztetés után 2008. január 15-én szerződést kötött — a megyei közgyűlés hozzájárulásával — a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat főigazgatójával az ukrán-magyar határ (Beregdaróc) és Szeged-Algyő között épülő gázszállító vezeték Csongrád megyei szakaszán végzendő próba- és megelőző feltárásokra, valamint a nyomvonal régészeti felügyeletére. A megye területén Pusztaszertől Algyőig kiépítésre kerülő gázszállító vezeték építési nyomvonalára vonatkozó örökségvédelmi hatástanulmányt a MOL Földgázszállító Zrt. megbízásából Bende Lívia és Lőrinczy Gábor készítette el. Ezek szerint a hét település külterületén keresztülhaladó 47 km hosszú szakaszon a tervezet vezetékfektetés 37 lelőhelyet érintett. A Beruházó (OTF Fővállalkozó ZRT) által megadott adatok szerint Csongrád megye területén a tervezett gázszállító vezeték összesen mintegy 7200 m hosszan érintett régészeti lelőhelyeket. A feltárandó terület a gázszállító vezeték fektetési szélessége, azaz 5 (öt) méter volt. A megelőző feltárással vizsgálandó terület az előzetes vizsgálatok alapján 27.250 m

2-nyi felületet jelentett, mely utóbbi magában foglalta a szondázással és a teljes feltárással érintett területeket. Az Intézmény feladata volt a kijelölt 29 lelőhely megelőző feltárása, illetve szükség esetén a próbafeltárások elvégzése. A Szakszolgálat lehetőséget biztosított arra, hogy a kijelölt lelőhelyeket a feltárás megkezdése előtt fémkeresővel megvizsgáljuk. A régészeti feltárásokat folyamatosan 5 régészcsapat végezte, részben párhuzamosan a Szőreg I. Biztonsági Gáztárazó területén végzett munkával. Az ismert 29 lelőhelyre kijelölt 27.250 m

2 nagyságú terület helyett, a lelőhelyeknek a felszíni leletek alapján meghatározott határán túli, de a nyomvonalon belüli kiterjedése következtében 36.068 m

2-nyi terület került feltárásra. A régészeti felügyelet során előkerült újabb 15 lelőhellyel együtt 46 helyszínen végeztünk régészeti feltárást. A nyomvonal humuszolása során két addig ismert lelőhely tovább bővülő területével együtt összesen 52.198 m

2-nyi területet tártunk fel. Ebből 40.600 m

2 volt régészetileg fedett terület, és ezen összességében 1487 objektum került elő. Három lelőhelyen — a terepbejárás pozitív eredménye ellenére — értékelhető régészeti objektum nem került elő a megelőző feltárás során. A feltárandó terület bővülése ellenére a munka megkezdésétől számított 136. napra — a vállalt határidőre — a régészeti feltárásokat sikerült befejezni. A 44 lelőhelyen 3 őskori, 1 bronzkori, 2 népvándorlás kori, 23 szarmata, 5 avar, 19 Árpád-kori, 1 kora újkor és 2 ismeretlen korú település részletei kerültek elő, két helyszínen tártunk fel temetkezéseket. Az 5 méter széles szonda méreteiből adódóan csupán korlátozott megfigyelésekre nyílt lehetőség. A lelőhelyek döntő többségén népvándorlás- és Árpád kori teleprészletek kerültek feltárásra. Az őskori lelőhelyek közül említésre méltó egy bronzkori, cölöpökből álló paliszád szakasza. A szarmata időszak telepein a szokásos gödrök és árkok mellett több lelőhelyen kerültek elő félig földbe mélyített, kis alapterületű házak, cölöpszerkezetes épületek, külső kemencék, füstölők. Egy lelőhelyen esett a nyomvonalban egy, É-D-i tájolású sírokból álló szarmata temetőrészlet. Több késő avar, 8-9. századi teleprészlet legimpozánsabb objektumai a kültéri kemencék voltak. De az egyik lelőhelyen egymás mellett elhelyezkedő, földbe mélyített házak sora is előkerült. Az Árpád-kori objektumok nagy részét gödrök és árkok alkották. Meg kell említeni a félig földbe mélyített kis alapterületű, letaposott padlójú, valamint cölöpszerkezetes házakat, külső kemencéket is. A megye Duna-Tisza közi részén észak-déli, illetve nyugat-keleti irányban végigfutó gázvezeték nyomvonala szinte keresztmetszetet ad a területről. Ez a nyomvonal hét település határát, egyben három különböző földrajzi adottsággal rendelkező tájegységet érintett. Van olyan község (Pusztaszer), melynek területén még nem volt ásatás, és van olyan (Balástya), ahol csak az M5 autópálya kapcsán tártak fel néhány lelőhely részletét. Tehát a MOL gázvezeték nyomvonalán végzett ásatások jelentős részénél előkerült leletanyag olyan területekről származik ahol az elmúlt 130 évben nem, vagy alig volt ásatás. A vezeték nyomvonala a megye területén 95%-ban egy már meglévő MOL gázvezeték mentén, attól mintegy 3-5 méterre lett kijelölve, melynek az 1960-as években történt fektetésénél semmilyen régészeti munka nem folyt. A fentiek alapján képet alkothatunk arról, hogy a MOL vezetéképítés során hány régészeti lelőhely részlete semmisülhetett meg.