Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)

BALOGH Csilla - P. FISCHL Klára: A felgyői ásatások története (1955-1977)

A felgyő i ásatások története (1955-1977) 15 Az 1957-es ásatási napló említi, hogy az Ür­mös-tanya feletti domboldalon (III. ásatási terület, a Szegedi úttól keletre) az 1955. évi ásatási helyszín feletti területek bejárása is megtörtént, annak ered­ményéről azonban nem számol be. 1956 Ennek az évnek az ásatási dokumentációja nem áll rendelkezésünkre, az ásatásra azonban az 1957. évi napló adatai utalnak. Ott olvasható, hogy bejárták az előző évi ásatási területet, de ennek helyéről nem rendelkezünk információval. A rövid ásatási jelentés szerint ebben az évben kiterjedt, több központ köré csoportosuló árok és sáncrendszert találtak korai ma­gyar cserépanyaggal. Az árokrendszerek belső terü­letének feltárása ekkor még nem kezdődött meg. 7 1957 Augusztus 28. és szeptember 14. között, az ún. VI. ásatási területen 8 folyt kutatómunka (12. kép). Ez a terület a Csizmadia-tanya melletti szántóföld, vagyis szomszédos az említett Lajos tanító úr és Tari László doktor, valamint Párducz Mihály által feltárt szarma­ta és 10. századi temető területével. A jelentésből megtudjuk, hogy itt a honfoglalás kori temető folyta­tását remélte megtalálni László Gyula, azonban a te­metkezések helyett újabb árokrendszer került elő 10-11. századi leletanyaggal. 9 Ebben az évben ké­szítette el Bálás Vilmos a terület szintvonalas felmé­rését. 1960 1 0 Szeptember 5-18 között a Csizmadia-tanya melletti területen (VI. ásatási terület) végeztek ásatást. Tisz­tázták az 1957-es ásatáson feltárt árokrendszer egyik lezárt szakaszának formáit, mely kb. 40><15 m-es téglalap formájú árok volt. 1 1 Ebben az évben kezdődtek a munkálatok az Ür­mös-tanyánál (V. ásatási terület), ahol az első négy szelvény feltárására került sor. Itt a bronzkori (1-8. urnasírok) és avar (1-8. sírok) sírok mellett szintén Árpád-kori árokszakaszokat tártak fel. Ezen a lelőhelyen összesen 106 szelvényt nyitot­tak az 1961-1962, 1971-1974 és 1976-1977 évek­ben folyt feltárások során (13. kép). A szelvények számozása minden évben elölről kezdődött, sőt az is előfordult, hogy egy év két ásatási szakaszának szel­vényszámozását is elölről kezdték (1. táblázat). 1 2 1961 Szeptember 6 és 15, illetve később október 20 és 28 között az Ürmös-tanyánál (V. ásatási terület), a ta­nyához vezető bekötöúttól északra folytak ásatások (14. kép). A temető (9-28. urnasírok, 14., 28. és 33-35. zsugorított csontvázas sírok és 9-13., 15-27. és 29-32. avar sírok) és telepjelenségek kiterjedésé­nek vizsgálata céljából a Szegedi út nyugati oldalán, a villanypóznák irányával párhuzamosan is nyitottak egy 10 x 1 m-es árkot Ennek az ároknak a helyét nem tudtuk pontosan beazonosítani, a térképen csak folt­ként jelöltük azt a területet ahol lehetett. A 2009. évi feltárások — ahol szintén kerültek elő bronzkori és avarkori jelenségek — ettől az ároktól nyugatra foly­tak (15. kép). László Gyula jelentésében már ekkor urnás és csontvázas bronzkori sírokról esett szó, il­letve olyan rétegtani megfigyelésekről számolt be, melyek alapján az avarkor elejétől az Árpád-korig tartó, kontinuus területhasználatot felételezett. Az 1961. évi ásatás 4. szelvényében megfigyelése sze­rint a 23. avar sír egy négyszögletes ház alatt fe­küdt, 1 3 melyet vágott az egyik kettős árokrendszer. Vagyis a ház a sírok (avarkor) és az árok (korai Ár­pád-kor) kora közé keltezhető (16. kép). 1 4 A VI. ása­tási területen előkerült egy Ny-K tájolású folt. 1962 Ebben az évben szintén két területen folytak feltárá­sok. A faluban vízvezeték árkot fektettek (700 m hosszan és 120 cm mélyen), június 11. és 25. között ennek az árkában előkerült jelenségek leletmentése folyt. Az árok részben érintette a II. ásatási területet. 7 RégFüz Ser. I. No. 9(1958) 38-39. Itt kell megjegyeznünk, hogy a Régészeti Füzetek számára minden évben leadott jelentés na­gyon lényegre törően foglalta össze az adott év eredményeit. Ezek a naplóból nem, vagy csak pontatlanul megfejthető utalások, adatok értelmezésében sokszor segítettek. Jó alapot képeznek azon évek eredményeinek rekonstruálásához, amelyekből egye­lőre nem rendelkezünk dokumentációval. Mivel a jelen kötetben feldolgozásra nem kerülő naplórészleteket a DVD-ROM-on közreadjuk, e rövid ásatási történet-rekonstrukcióban e jelentésekre fogunk hivatkozni. Ezek tartalmát a további kutatómunka során össze lehet vetni a naplórészletekkel és a rajzos dokumentáció adataival. 8 A lelőhely az ásatási naplóban Papp Sándor földje és Külterület II. 29. elnevezés alatt is futott. 9 RégFüz Ser. I. No. 10 (1958) 4L 10 1958-1959-ben nem volt Felgyőn ásatás. 11 RégFüz Ser. I. No. 14 (1961) 14. 12 A feldolgozás során az egyszerűbb kezelhetőség miatt az összesen 106 szelvényt folyamatos számozással láttuk el. 13 A sírt a ház feltárása előtt kibontották belőle, így a házból nem sok maradt. 14 RégFüz Ser. 1. No. 15 (1962) 52-53.

Next

/
Thumbnails
Contents