Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)
BALOGH Csilla - P. FISCHL Klára: A felgyői ásatások története (1955-1977)
16 BALOGH Csilla - P. FISCHL Klára A vízvezeték árkának feltárásáról legtöbb információnk a fennmaradt rajzos dokumentációból van (17-19. kép). László Gyula úgy vélte, hogy a 10-11. századi település északi határa a vízvezeték árok vonalától délre húzódott, mivel az árokban kevés ebbe a korszakba tartozó jelenséget találtak. „A Ny-i vízvezetéki árok egyik foltjából egy kétszeresen megújított, földbeásott házat ástunk ki, melynek féltöltési rétegéből a XI. sz. elejéről származó aranyozott bronz övkapocs került elő. " 1 5 Ez a híres-hírhedt kör alaprajzú ház felső rétege volt (20. kép). A „korházat" később már másként értékelte: „Nagy örömünk volt, amikor egy nagyjából kör alakú foltot találtunk (úgy 5-6 méter átmérőjűt). Megvan a körház! gondoltam és egyre mélyebbre hatolva sok hamut, szénmaradványt, paticsot, s más mindent találtunk, és az égett rétegben egy könyvtáblaveretet, amelynek szalagfonatai jól beleillenek a XI. századba. Megvan a „pap háza" sejtettük, de aztán kiderült, hogy tévedtünk, egy nagy szemétgödörre bukkantunk, amelybe valami nagy tűzvész nyomait takarították be " (LÁSZLÓ-TARI-N AGYISTÓK én. 6). Az Ürmös-tanyánál is folytatták a feltárást augusztus 6-23., illetve október 23. és november 2. között. Ebben az évben a tanyához vezető úttól délre is nyitottak szelvényeket (21-22. kép). Ekkor kerültek feltárásra a 29-56. urnasírok, a 44-45. és 60. zsugorított csontvázas sírok és a 36^13., 46-52., valamint az 54-83. avar sírok. Köztük a 61. avar kori kettőssír, 5. kép: Az Ürmös-tanyánál előkerült 61. avar kori kettőssír in situ kiemelése 1961-ben Fig. 5: In situ lifting of Grave 61, a double Avar burial uncovered at the Ürmös-tanya site melyet in situ emeltek ki, és a csongrádi múzeumba szállítottak be (5. kép). Szintén ebben az évben tárták fel azt a két sírt (38. és 39. urnás sírok), melyeket László Gyula szláv hamvasztásos, ún. pókaszepetk típusú temetkezésként értékelt. Ez a két sír képezte számára a további bizonyítékot a korai avar kortól az Árpád-korig tartó folyamatos megtelepedésre. Ezek a sírok azonban valójában vatyai urnatemetkezések (P. FISCHL-GUBA 2010, 77., 91., 173. lábjegyzet). 1962. augusztus 6-án a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat szocialista brigádja bejelentette, hogy ott, ahol a Szeged felé vezető köves út a Felgyőtől Csanytelek felé eltér, a visszafele számított első vasbeton villanyoszlopnál kb. 1,20 m mélységben egy tűzhelyre bukkantak. László Gyula Pálóczy Horváth András és Tomka Péter egyetemi hallgatókat küldte felszíni bejárására, mely során szarmata telepre utaló kerámiatöredékeket találtak. 1962. augusztus 14-én László Gyula, Csalog József, dr. Tari László és Józsa István csongrádi tanár terepbejárást végzett a környék kora középkori lelőhelyein. Egy leletbejelentésnek is utánajártak: ekkor jutott ajándékként a csongrádi múzeumba a Csongrád-Faragó-tanyánál ez év tavaszán, mélyszántás során előkerült, brakteátákból és friesachi dénárokból álló éremlelet (TARI 1964). A pénzlelet helyén cserépbogrács töredékeket találtak, tőle 250 m-re valószínűleg egy Árpád-kori templom téglamaradványait, valamint néhány emberi csontmaradványt és kora Árpád-kori cserépdarabokat. 1962. augusztus 15-én a helybeli TSz kertészének jelentése alapján László Gyula helyszíni szemlére küldte Tomka Pétert Bogár Sándor tanyája közelébe, ahol a felszínen középkorinak látszó téglamaradványok hevertek. Bogár Sándor szerint a 30-as években szőlő alá forgatáskor emberi csontok is kerültek elő, minden valószínűség szerint középkori templom és temető volt itt. 1963 Május 24-június 07. és augusztus 05-24. között, Felgyő település központjában, a vízvezeték árkok mentén folytak feltárások, illetve ezekhez kapcsolódva a Nagyistók- és a Csizmadia-tanya mellett nyitottak szelvényeket. Ez utóbbiak az 1957-es ásatás folytatásának tekinthetők. A vízvezetéki árok nyomvonalán, a II. szelvényben egy kutyaváz került elő a sárga homokos altalajban. Ezen a területen szarmata településre utaló nyomokat figyeltek meg, ezért valószínű, hogy a kutyaváz is ehhez a településhez tartozott. Az említett szelvények pontos helye nem azonosítható, ezért ennek az évnek a rajzait nem tudtuk a 15 RégFiiz Ser. I. No. 16 (1963) 57.
