Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)

GYULAI Ferenc: László Gyula 1971. évifelgyői ásatásából származó archaeobotanikai leletek

BALOGH Csilla - P. FISCHL Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. MFMÉ - MA 1 (2010) 455-391 LÁSZLÓ GYULA 1971. ÉVI FELGYŐI ÁSATÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ ARCHAEOBOTANIKAI LELETEK GYULAI Ferenc ANYAG ÉS MÓDSZER A keszthelyi Balatoni Múzeum természettudományi raktárában Frech

1 Miklós (írói nevén Füzes Miklós) természettudományos fömuzeológus hagyatékának rendezése során László Gyula 1971. évi felgyői ásatásából származó archaeobotanikai anyagot találtunk. Az öt fiola feliratának tanúbizonysága szerint ezeket maga az ásató régész gyűjtötte. A fiolákon lévő feliraton kívül semmi nem utal előkerülési körülményeikre, és azt sem tudjuk, hogy azok egyetlen vagy több földmintából származnak-e, véletlenszerűen, vagy rendszeres mintavételezés során kerültek elő. Azt is csak feltételezzük, hogy a magvak földminta iszapolásából származnak. Ez az archaeobotanikai anyag a László Gyula és a Frech' Miklós közötti jó munkakapcsolat eredményeképpen kerülhetett a Balatoni Múzeumba. A Frech' Miklós által elkezdett határozói munkát 2009-ben fejeztük be. A sztereó binokuláris mikroszkóp segítségével végzett identifikáláshoz elsősorban összehasonlító maggyűjteményt használtunk. A Felgyőről származó magvak kivétel nélkül kultúrnövény maradványok. Gabonafélék különböző részei: általában szemtermések vagy azok töredékei. Szenük állapotban vannak, ami egykori hőhatásra, azaz égésre utal. Nyilván nagyobb mennyiségű mag égett el, az elhamvadó magvak alatt pedig a többi indirekt redukció útján faszenesedett. Takarítás során, mint hasznavehetetlen dolgot, ezeket egyszerűen az árokba dobták/söpörték. Erre utal, hogy az 5. mintában, a gabonaszemek mellett faszén és csont darabkákat is találtunk. A magvak korát előkerülési helyükből próbáltuk meg azonosítani. Az 1971-ben előkerült árokrendszerre vonatkozó naplóbejegyzések a következők: „Az 1. számú árokrendszer keltezését két tényező határozza meg. Először: az árokásók több avar (későavar, VIII—IX. századi) sírt átvágtak, illetőleg a sír felett volt az árok. Ezek a következő sírok: 117., 100., 86., 104., 114. sír. Az árok töltelékföldjében talált edénydarabok közül a cserépbográcsok származhatnak már a X. századból — de természetesen a XI. és XII. századból is —, s a többi edénytöredék sem lehet későbbi a XII. századnál. Az árokrendszert jurtás település maradványának tartjuk. " Ezek szerint a '7l-es árokrendszer legkorrektebb kormeghatározása a kora Árpád-kor (BALOGH-P. FISCHL 2010, 29. kép). EREDMENYEK 1. minta: Felgyő, 1/1971 árokrendszerből, 1971. 06. 28. László Gyula gyűjtése. Növénymaradvány: 1 db törpe búza (Triticum aestivum subsp. compaction) ép, szenült szemtermés (ca/yopsis nuda). A jellegzetesen zömök „compactoid" típusú, szenült szemtermés minden oldalról összenyomott, sarkosan lekerekített. Háta domború. Az ovális csírapajzs meredek lefutású. 2. minta: Felgyő, 1/1971 árokrendszerből, 1971. 06. 28. László Gyula gyűjtése. Növénymaradvány: 1 db rozs (Secale cereale) ép, szenült szemtermés (catyopsis nuda). A szenült szem hosszúkás, keresztmetszetben lekerekített háromszög alakú. A hasi barázda mély. A ventrális oldal basalis részén a két lobus kihegyesedő. 3. minta: Felgyő, 1/1971 árokrendszerből, 1971. 06. 28. László Gyula gyűjtése. Növénymaradvány: 1 db gabona (Cerealia) szalmaszár (culmus) szenült töredék. A szenült szárcsomó töredéken jól felismerhető az internodium indítása. A szalmaszár átmérőjéből következően kultivált növénytől származik. 4. minta: Felgyő, 1/1971 árokrendszerből, 1971. 06. 28. László Gyula gyűjtése. Növénymaradvány: 3 db ép vetési vagy közönséges búza (Triticum aestivum subsp. vulgare) szenült