Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)
BALOGH Csilla - P. FISCHL Klára: A felgyői ásatások története (1955-1977)
A felgyői ásatások története (1955-1977) 17 6. kép: Az 1963. évi szelvények helyzete a Nagyistók- és a Csizmadia-tanyákhoz képest Fig. 6: Location of the 1963 trenches relative to Nagyistók-tanya and Csizmadia-tanya többi felszínrajzhoz igazítani (23-24. kép). Mindössze a naplóban lévő skicc alapján ismerjük a feltárt szelvények helyzetét a tanyákhoz képest (6. kép), valamint az 1962-es évi naplóba rajzolt vázlat alapján a tanyák egymáshoz való viszonyát (7. kép). A földhivatali térképek alapján az akkori Csizmadia- és a Nagyistók-tanyákhoz tartozó telkeket sikerült beazonosítani (25. kép), 1 6 de az épületek pontos helyét ma már nem lehet rekonstruálni. így csak azt a tágabb területet tudjuk ábrázolni, ahol feltehetően a szelvényeket nyitották (26. kép). Az ásatás eredményeként László Gyula számára tisztázódott, hogy az 1959-60-ban lezárt árokrendszer belsejében semminemű településnyom nem volt, feltehetően állattartás számára kerítették körül a területet. Megkezdték a két árokkal, sánccal és kapuval körülvett, kerek alaprajzú objektum feltárását. Az árokrendszerek egymáshoz való szuperpozíciós viszonyából, és egy, a „jurt" betöltődött árkába ásott, cserépbogrács-töredékekkel kitapasztott aljú kemencéből az ásató arra következtetett, hogy az első település kora a 10. századra tehető. A késő középkori falu helyét a vizsgált területtől néhány száz méterre, északra határozta meg. 1 7 Augusztus 22-23-án B. Nagy Katalin közreműködésével próbaásatást végeztek a Vendelhalmon. A homokbánya déli részén, a Lekinszki-tanya mögött nyitottak egy 3x6 és egy 1><7 m-es szelvényt. Az itt talált két sír embercsont anyaga és leletei másodlagos helyzetben voltak. 1964 A tervek szerint ebben az évben az előző évi kerek építmények 1 8 feltárását folytatták volna, azonban a tanácsháza építési területének kijelölése után, ott kellett sürgősen ásatást folytatni. A nagy terület miatt egymással párhuzamosan 43 m hosszú, 1 m széles kutatóárkokat húztak 2 m széles sávok kihagyásával. A rendszert azonban számos helyen rábontásokkal és szelvényekkel egészítették ki. A terület tulajdonképpen a volt Csizmadia-földre esett. A szelvények bemérésére a Nagyistók-tanya sarkánál beásott betonoszloptól, illetve a tanya keleti vonalától került sor. A feltárt terület az előző évi „jurt^-tól 50 méterre, északra esett. Számos árok mellett, több bográccsal kitapasztott kemence feltárására került sor, melyeket a szuperpozíció alapján fiatalabbnak 16 A volt Csizmadia-tanya ma Felgyön. a Kossuth Lajos utca 23. szám alatt, míg a volt Nagyistók-tanya a Kossuth Lajos utca 29. szám alatt található. A beazonosításhoz Felgyö község belterületének 1882-ben felmért és 1963-ban felújított, forgalomból kivont térképét használtuk fél. A jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartási térkép a fenti ingatlanok esetében a telekhatároknak az utcanyitások és szabályozások miatti módosulásaiban, valamint az épületek építése, illetve megszűnése tekintetében tér el a korábbi térképi állapottól. Ez úton mondunk köszönetet Boriné Maszlag Máriának (Csongrád Városi Földhivatal) a lelőhely területének azonosításában nyújtott segítségért. 17 RégFiizSer. 1. No. 17 (1964) 62. 18 Az ásatási jelentésben (RégFüz Ser. I. No. 18 (1965) 48) Árpád-korinak határozták meg.
