Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)
BALOGH Csilla - P. FISCHL Klára: A felgyői ásatások története (1955-1977)
18 BALOGH Csilla - P. FISCHL Klára A ! <? • CO I r.-v 1 n Í chj^ U~L < „ lC V "f i! ! d'Í 3 sS'^M ) ! I •• Iii'»"" vt-j i T j .w ^ l, STO>-js o í'jlA re- I i jr -J 4 liilwl.i- l^.i I " n'Ufi 1, ,\„! T <S wV AI I i 'M VT''" !]-(• - )/, I I u «q _ ft ii^.-LX-- • -I - • -i v 7. kép: Vázlatrajz Nagyistók Sándor és Csizmadia Ferenc tanyájának egymáshoz való viszonyáról Fig. 7: Location of the farmsteads of Sándor Nagyistók and Ferenc Csizmadia relative to each other határozott meg az ásató, mint az árkokat. Az augusztusi ásatási szakaszban aztán az előző évben félbe maradt ház feltárása is folytatódott. Három másik területen is folyt munka. A Szegedi út keleti oldala mellett (III. ásatási terület, a Majsai út elágazása és az 52. km-kő között) nyitott homokbánya területét is átvizsgálták, ahol a Vidre-parti (Ürmös-tanya) vatyai temetőhöz tartozó telep három lakógödrét tárták fel. 1 9 Erről a dombról azt írja a napló, hogy a szegedi út építése során kettévágták. A dombnak az út másik felére eső területén (feltehetően ez a nyugati fele) Lajos tanító az 1930-as években egy szarmata temetőt talált, innen való egy Árpád-kori malomkő és dr. Tari László szerint vaskori nyomok is voltak itt. A másik helyszínen nem folyt ásatás, csak megállapították, hogy ott egy temető pusztul folyamatosan. A lelőhely a Majsai út elágazásától kb. 2 km-re, Kiskunmajsa felé menet baloldalon lévő vegyeskereskedéstől visszafelé kb. 250 m-re, jobbra nyíló dűlőúton haladva mintegy 800 m-re, jobbra emelkedő dombon van. Az itt talált csontokat a Majsai úttól északra fekvő ún. Gorzsa-malomban gyűjtötték, itt vizsgálta meg őket László Gyula, majd a következőket állapította meg: „a TSz állandó homokbányának használja a területet, ahol sok emberi csont került elő. Az egyik asszony az egyik sírból kikerült gyöngyökből egész ,,kalárissort" fűzött össze magának. Kardról vagy zablafélékről semmiféle hírt nem kaptunk s ebből sejthetően a temető talán szarmata kori. Az új Csongrád felé vezető műút a tervek szerint éppen kettészelné a dombot. A területre kimenve valóban azt tapasztaltuk, hogy igen sok, az eső és szél által fehérre mosott és szárított emberi csontmaradvány hever az 5-6 m magas, természetes homokdomb mélyen kibányászott gödreibe, mintegy 60-70 m hosszúságban és 15-20 m szélességben. Mivel a terület veszélyeztetett, javasoljuk, hogy a csongrádi múzeum a rendelkezésére bocsátott 4.000 Ft-ból leletmentésszerüen kutassa át a területet." László Gyula jelentésében utal egy újabb 10-11. századi temetőre is, melyet terepbejárással találtak meg. 2 0 A Majsai út mentén, a Reinhart-tanyával szemben (3. kép bal felső sarok) szintén bolygatás miatt vizsgáltak át egy területet. 1965 László Gyula 1965. április 9-10-i terepszemléje után május 24. és június 5. között Trogmayer Ottó és B. Nagy Katalin folytatott leletmentő ásatást a felgyői tanácsháza alapjainak kiásásakor, mely a „honfoglalás kori" település helyén épült. Az ásatáson az 1964-es ásatáshoz szervesen kapcsolódó jelenségeket tártak fel és csatlakoztak az egyik árokhoz is, illetve előkerült egy Ny-K tájolású sír, melynek lábánál — a földmunkások elmondása szerint — egy lókoponya volt. Július 11. és 22. között már László Gyula vezette a feltárásokat. Ekkor a J, K, L, N, O, P, R, S, T, U, V, X, Y, Z/65 szelvények feltárására került sor (27. 19 RégFüz Ser. I. No. 18 (1965) 48. A bronzkori leletanyag a Koszta József Múzeumban a 66.6.1-85. leltári szám alatt talalható. 20 Valószínűleg a Felgyő, Gressó-halom lelőhelyről van szó, ahol 1964 októberében B. Nagy Katalin kezdett ásatást (BÁLINT 1991.217).
