Paluch Tibor: Egy középső neolitikus lelőhely a kultúrák határvidékén. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 2. (Szeged, 2011)
PALUCH Tibor: Maroslele-Pana: Egy középső neolitikus lelőhely a kultúrák határvidékén
12 PALUCH Tibor *M AROSLELE-PANA: EGY KÖZÉPSŐ NEOLITIKUS LELŐHELY A KUL TÚRÁK HA TÁR VIDÉKÉN 12 lyenként előfordulnak szikes gyepek. Az ősi növényzet maradványait leginkább a hullámtéren belül találjuk meg (MAROSI-SZILÁRD 1969, 163). Tel ep ülést őrt én et Maroslele régészeti topográfiájának elkészítésére a Csongrád Megyei Régészeti Topográfiai munkák keretében került sor. A település közigazgatási határának régészeti topográfiájának eredményeit és a község településtörténetét Szemán Attila szakdolgozata összegezte. 5 Ezek során összesen mintegy 66 régészeti lelőhely vált ismertté a település területéről. A terepbejárási adatok alapján három fő megtelepedési időszakkal kell számolnunk a területen. Mindenképpen meghatározó a település őskori megtelepedése. Jelenleg mintegy közel 50 lelőhelyről ismerünk megtelepedésre utaló nyomokat a kora neolitikum és a bronzkor közötti időszakból. Az ezt követő korszakokból — egészen a szarmaták megtelepedéséig - mindösszesen egy lelőhelyről van ismeretünk. A szarmaták 14, míg az Árpád-kor 19 lelőhelye ismert a területről. Maroslele első okleveles említése Lele (Leleu, Lelee in Chanad) néven 1274-ből ismert (GYÖRFFY 1963, 863). A község nevének eredete máig nem tisztázott, de az elnevezés alapjául szolgáló személynév valószínűleg a lélek szó családjába tartozó régi magyar Léi-bői származik (BLAZOVICH 1996, 188). A források alapján valószínűleg a falu egyik része a Makófalviak, míg másik része a Tömpösiek tulajdonába tartozott (GYÖRFFY 1963, 863). A település az 1552-es török hadjárat után, a tizenötéves háborúban teljesen elpusztult (ROZSNYAI 2000, 17). A közeli Makó lakosai mintegy 200 éven keresztül csak legelőként hasznosították területét, amely 1702-ben a Csanád Megyei Püspökség birtokába került. A források hiányos volta miatt nem tudjuk pontosan meghatározni, hogy az újratelepülés mikor történt meg. A középkori Lele és valamikor a 18. század derekán létrejövő Kis- és Nagyiele kertészségek között nincs kontinuitás. Az 1700-as évek közepén makói zsellérek telepedtek le a térségben és dohánytermesztéssel kezdtek foglalkozni. A kisbirtokosok földhiány miatt telepedtek ki a városból, és a dohánytermesztés viszonylagos jövedelmezősége tartós letelepedésre késztette a kertészeket (ROZSNYAI 2000,29). A falu első leírása Bél Mátyás tollából, a 18. század közepéről származik, aki ,,Lele pusztákról" írt. Kiemelte, hogy a határ ki volt szolgáltatva a Tisza és a Maros áradásainak (BÉL 1981, 10—11). A falu 1873-ban lett jogilag is elismert község. Dessewffy Sándor csanádi püspök tiszteletére, aki a falu jótevője volt, 1908-ban változtatták a község nevét Püspökleiére. Egészen 1950-ig viselte ezt a nevet, akkor a tanács megalakulása után átnevezték Maroslelére. Területe 4656 ha, lakosainak száma 2009. január 1-én 2084 fő volt. 6 A REGESZE A Maroslele-Pana nevü régészeti lelőhely Marosleiétől északnyugatra kb. 3 km-re, a Tisza-Maros torkolatától 10 km-re északkeletre, a Porgány-ér és a Kövesd-ér összefolyásánál húzódó dűnevonulaton helyezkedik el (1. kép 2). Ennek a területnek a dombos, hátas részét Panahátnak is nevezik. 7 A terület a lelei Rákóczi Tsz földje volt, amely 1952-1956 között működött Marosleién. Az írott források szerint a tájegység a középkor óta püspöki, majd a II. világháború után termelőszövetkezeti legelő volt, ahol egészen az autópálya 2009-2010 közötti építéséig állattenyésztés folyt. A Pana szó jelentésének az Anna keresztnév becéző Panna alakjából való származtatása bizonytalan. Helyette a szláv eredet a valószínű, mert az ószláv (és újszlovén) „pqna " 'a víz habja' hangtani LELŐHELY és jelentéstani tekintetben egyaránt egyeztethető vele (RÁCZ 2001, 57). A löszhát, amelynek tengerszint feletti magassága 79 méter körüli, átlagosan 1-1,5 méterre emelkedik ki a környező tiszai ártérből. A terület legmagasabb pontján végzett ásatást Trogmayer Ottó 1963-ban (1. kép 3). 8 A 2008. évi ásatás és az autópálya tervezett nyomvonala ettől mintegy 150-200 méterre délre, a mélyebben fekvő területeken helyezkedik el (1. kép 4). A terület szintvonalas felmérése alapján elkészített 3D-s terepmodellen (2. kép 1) jól látszik, hogy keleti irányban a Pana magasabb része, nyugati irányban a tiszai ártér mélyebb, vízzel megfelelően ellátott felszíne húzódik. A nyugati oldalon vonul végig az az észak-dél irányú löszhát, amely a kora és a középső neolitikumban lakott volt. 5 Szemán Attila: Maroslele régészeti topográfiája. Egyetemi szakdolgozat. Kézirat. Szeged, 1985. MFM RégAd 1016-85, 1022-85. 6 A KSH nyilvántartása szerint: http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hntJelep7NN-10515. 7 Mindkét elnevezés kettőzött mássalhangzóval: Panna és Pannahát formában is előfordul. 8 Igazából ha hitelesek akarnánk lenni, akkor a Trogmayer Ottó által feltárt terület található a panaháti részen, hiszen az a magasabb, míg a 2008-as feltárás fekszik az alacsonyabb panai határban. A nevek felcserélése azonban csak kavarodáshoz vezetne.
