Paluch Tibor: Egy középső neolitikus lelőhely a kultúrák határvidékén. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 2. (Szeged, 2011)
PALUCH Tibor: Maroslele-Pana: Egy középső neolitikus lelőhely a kultúrák határvidékén
56 PALUCH Tibor *M AROSLELE-PANA: EGY KÖZÉPSŐ NEOLITIKUS LELŐHELY A KUL TÚRÁK HA TÁR VIDÉKÉN 56 A LELŐHELY RELATÍV KRONOLÓGIÁJA A maroslelei leletanyag időrendjének meghatározásánál több szempontot érdemes figyelembe venni. A durva kerámiánál — mint láttuk az előző fejezetben — uralkodó az edények oldalán a különböző irányú ujjnyomokkal tagolt Schlickwurf-technika megléte. A késői Körös-Starcevo, illetve a legkorábbi DVK-AVK-Vinca A-Dude§ti I-Protokakanj (Kakanj) időszak durva kerámiájának jellemző díszítése a folyatott barbotin kanneluraszerü besimításokkal tagolt változata. Megjelenése tágabb időintervallumot, a korai és középső neolitikum váltásának szakaszát jelzi a Balkán északi és középső részén (NiKOLOV 1974, Fig. 5, 12; NIKOLOV 1984, 16), valamint a Kárpát-medence déli felén (RACZKY 1983, 191). A Starcevo-kultúrán belül a Linear B időszakban jelent meg (KALICZ 1990), 6 7 míg általánossá a késői, Spiraloíd B fázisban vált (DIMITRIJEVIC 1974, 70; PAVÚK 1996, 170; KALICZ-MOLNÁR-RÓZSÁS 2007, 50). A perem alatt függőlegesen húzott ujjnyomokkal kialakított edényfelület időben és térben legközelebbi párhuzamai a Vinca A korú Oszentiván VIII (BANNER-PÁRDUCZ 1948) és Tiszasziget-Agyagbánya (TROGMAYER 1983, 57) leletei között fordulnak elő. Lazarovici a Starcevo IVA-B és Vinca A2-A3 periódusra tartja jellemzőnek a Bánságban (LAZAROVICI 1979, 34). A festett töredékek közül kiemelkedik az a sávos festésű töredék, melynek egyedi (krém alapon széles barna sávok, melyek köze fehérre festett) díszítése (110. kép 10) rendkívül jó támpontot ad az időrendi besoroláshoz. A meglévő párhuzamok — Harc-Nyanyapuszta (WOSINSKY 1896, Taf. 34, 1, Taf. 53, 3, 5; KALICZ-MAKKAY 1972, 6; KALICZ 1990, Taf. 43. 4, Taf. 44. 5), Szeged-Szőreg-Téglagyár (HORVÁTH 2006a, 311), Starcevo (SREJOVIC-STOJANOVIC 1984, Fig. 17), Vinkovci-Trzina (DIMITRIJEVIC 1966, T. 5. 9, T. 6. 4, 6, 10), Crnokalacka Bara (DIMITRIJEVIC 1969, T. 5. 10, T. 43. 5, 7), Gradesnitza-Malo Pole (NIKOLOV 1974, Fig. 15), Circea-Viaduct (NICA 1977, Fig. 23. 1-3, 5, 7), Let/LécVárhegy (ZAHARIA 1962, Fig. 10. 3) — alapján ez a sávos festés kizárólag a Körös-Starcevo-kultúra legkésőbbi (ún. Starcevo IVB vagy Spiraloid B) időszakában van jelen. A fényezett, jól égetett, polichrom festés a kora neolitikum legkésőbbi korszakára jellemző (LESSON 2007, 22). A késői Starcevo-AnzaCircea-Gradesnitza-Karanovo II edényein jelentkező polichrom festés egységes horizontot képvisel a Balkán déli részén és közvetlenül megelőzi a Vinca A-Dude§ti-Karanovo III időszakot (RACZKY 1983, 190; RACZKY 1988. 22). A rövid, egész felületet beborító bevagdalásokkal díszített edény (107. kép 7; 118. kép 2; 120. kép 6) párhuzamai Starcevo IV-Vinca A-késő-Körös-proto-Vinca-Karanovo III-AVK 1 körben lelhetőek fel (RACZKY 1983, 181; HORVÁTH 1994, 98-99). Ez a díszítés a szakáiháti kultúrában csak a legkorábbi szakaszban fordul elő (Battonya-Parázs-tanya: SZÉNÁSZKY 1988, 7. kép 10), szép számú analógiái a korai neolitikum végéről ismertek (KUTZIÁN 1944, Tab. 40. 6, 10). A Bánátban ezt a Vinca A korszak díszítő elemei között tartják számon (LAZAROVICI 1979, 110, 10/d, 14). Ostrovu Golun a Starcevo IV időszakban is előfordul (LAZAROVICI 1975, Pl. 5, 21; LAZAROVICI 1979, VIII/B/9). Az Alföld északi részén az AVK 1 lelőhelyein található meg, pl. Rétközberencs-Paromdomb (KALICZMAKKAY 1977, Taf. 13. 11-12, 16-18), Tiszacsege-Homokbánya (KALICZ-MAKKAY 1977, Taf. 7. 1-3, 5-6, 9), Kőtelek-Huszársarok 8. gödör (RACZKY 1988, 15. kép 6, 17. kép 5), Tiszavalk-Négyes (RACZKY 1988, 26. kép 8, 29. kép 1-10), Tiszaszőlős-Aszópart (KOVÁCS 2001, 7. kép 1; KOVÁCS 2007, 10. kép 8-9, 11. kép 4), PolgárKirály-érpart (RACZKY-ANDERS 2009, Fig. 3. 11, 13), Barca III és Kopcany IX (SISKA 1989, Tab. 8, 6; Tab. 14, 10,12) anyagában. Több esetben figyeltünk meg a kerámiákon mély, árokszerü besimítást, amelynek párhuzamai BicskeGalagonyásról és Maroslele-Pana 3. gödréből ismertek (MAKKAY 1978, Pl. XVIII. 1-2; TROGMAYER 1964, 7. kép 2, 5, 11), de balkáni lelőhelyeken is előfordulnak (COVIC 1961, T. vii, 6). A mélyen besimított árkolás (60. kép 1; 85. kép 6; 116. kép 8) kronológiai jelentősége vitathatatlan, hiszen a Vinca-típusú leletanyag legkorábbi részét képezi (HORVÁTH 1994, 104). Az egész felület ujjbenyomkodással való díszítése Körös-hagyaték, de a sűrűn elhelyezett ujjbenyomkodással díszített edény (117. kép 2) párhuzamai a szakáiháti kultúra területéről ismertek (BANNER-BÁLINT 1935, 79, Abb. 3; KALICZ-MAKKAY 1977, Taf. 145, 6; Taf. 151, 17). Az időrend szempontjából a karcolt díszítésnek fontos szerepe van. A fordított V-alakban bekarcolt vonaldísz (44. kép 3; 74. kép 3; 93. kép 10; 98. kép 6, 12; 111. kép 8) technikailag eltér az AVK lesimított szélű bekarcolásaitól, de mindenképpen az AVK korai, kialakuló szakaszát jelzi (KOREK 1977, 7. kép 7, 8. kép 6; RACZKY 1983, 181). A perem alatt körbefutó, bekarcolt hullámvonalból álló díszítés (62. kép 1; 75. kép 7; 107. kép 8; 108. kép 1; 115. kép 11) és a nyílhegyminta (55. kép 5) megfelelői a klasszikus AVK legelejétől már biztosan jelen vannak (KALICZ67 Kalicz Nándor: A termelő gazdálkodás kezdetei a Dunántúlon - Neolitikum - Doktori értekezés tézisei. Budapest 1988, 10.
