Paluch Tibor: Egy középső neolitikus lelőhely a kultúrák határvidékén. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 2. (Szeged, 2011)
PALUCH Tibor: Maroslele-Pana: Egy középső neolitikus lelőhely a kultúrák határvidékén
52 P ALUCH Tibor *M AROSLELE-PANA: EGY KÖZÉPSŐ NEOLITIKUS LELŐHELY A KUL TÚRÁK HA TÁR VIDÉKÉN 52 Díszítetlen Díszített Festés Ujj benyonik ódás Körömbenyonikodá s Körömcsipcs Rátett barbotin Schlickwurf • Karcolt dísz Bcsimitott dísz • Plasztikus disz • Bütyök Hgyéb 6. ábra: A 2008. évi ásatás díszített kerámiaanyagának megoszlása díszítéstípusok alapján Table 6: The percentage of decorated fragments in the 2008 assemblage 5. ábra: A 2008. évi ásatás díszített és díszítetlen kerámiatöredékeinek megoszlása Table 5: The percentages of decorated and undecorated fragments in the 2008 assemblage Miniatűr edények: A kisméretű edények anyagukat, soványításukat, az égetés technikáját és falvastagságukat tekintve nem feltétlenül sorolhatók a finom kerámia csoportjához. Különleges az a csésze formájú, kisméretű edény, melynek két átellenes oldalán egy-egy függőleges átfúrású fül látható (62. kép 3). Valószínűleg függesztő edény lehetett. A másik kisméretű edény egy félgömbös csésze (62. kép 5). A harmadik, mindösszesen három cm magas kis edény hasa megvastagodik, pereme alatt átfúrt. Akár gyerekjáték is lehetett (62. kép 4). Díszítés A leletanyagban viszonylag magas, mintegy 14% a díszített töredékek száma (5. ábra). A lelőhely elhelyezkedésénél és időrendjénél fogva a díszítések igen sokrétűek és rendkívül nagy segítséget nyújtanak a relatív kronológia kidolgozásához (6. ábra). Festés: A feltárás alatt viszonylag kevésnek tűnt a festett töredékek száma. Elsősorban az oltárokon látszódott a vörös festés nyoma. A kerámiaanyag feldolgozása során azonban több olyan töredékkel is találkoztunk, amelyeken vékony, könnyen lepattogó bevonatra lettünk figyelmesek. Ezek általában sötétbarna, barna, drapp és szürkés színűek voltak, de esetenként sárga, valamint fehér szín is előfordult. A töredékek kémiai elemzése azt támasztja alá, hogy ezek a bevonatok festékbevonatok és fő tömegükben okker típusú festékből állnak (SÁNDORNÉ 2011). Egyes töredékekben az okker mellett kvarc és mész is nagy mennyiségben előfordul, mint adalékanyag. A festés legjobban azon a három csőtalp töredéken maradt meg, amelyet fentebb már említettem. Ezek közül kiemelkedik az a sávosan festett töredék (110. kép 10), amelynek kronológiai szerepe döntő fontosságú. Ujj- és körömbenyomkodás: A kerámia ujj- és körömbenyomkodással való ékítése a kora neolitikum jellemzője, jól ismert ebből az időszakból (KUTZIÁN 1944, Tab. 6, 10, XXIII. t. 3, XXIV. t. 4, XLI. t. 9). Mindkét díszítési forma megjelenése a lelőhelyen egyértelműen Körös-reminesszenciaként értelmezhető. A díszített kerámia közül minden ötödiken tűnik fel (6. ábra). Legtöbbször az edény felületére merőlegesen kerültek fel az ujjbenyomástól származó motívumok (44. kép 4; 48. kép 5; 51. kép 1, 4; 59. kép 1-3; 71. kép 9; 73. kép 7; 74. kép 4-5; 84. kép 3-7; 95. kép 2; 107. kép 3; 109. kép 12; 123. kép 1). Gyakori a fazekak peremének is ilyen módon történő tagolása (70. kép 3-4; 74. kép 7; 105. kép 12; 106. kép 10). Különleges az a töredék, ahol az edény belső oldalát díszítették ujj benyomással (73. kép 2), míg kronológiailag a sürü ujjbenyomkodással díszített töredéknek (117. kép 2) van jelentősége. Körömbecsípés: A Körös-kultúra egyik legjellemzőbb díszítőmotívuma a körömbecsípés, mely-
