Paluch Tibor: Egy középső neolitikus lelőhely a kultúrák határvidékén. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 2. (Szeged, 2011)

PALUCH Tibor: Maroslele-Pana: Egy középső neolitikus lelőhely a kultúrák határvidékén

20 PALUCH Tibor *M AROSLELE-PANA: EGY KÖZÉPSŐ NEOLITIKUS LELŐHELY A KUL TÚRÁK HA TÁR VIDÉKÉN 20 amely a Karanovo II-Sesklo horizonttal hozható összefüggésbe. Az egyfülű csészék nem tartoznak a kora neolitikum gyakran tárgyalt tárgytípusai közé (RACZKY 1988, 20-21; HORVÁTH 1996, 127-128; MAKKAY-STARNINI 2008, Fig. 92-103), melynek oka részben az, hogy megjelenésüket a Közép-Tisza-vidék Körös-völgyéhez kapcsolták (HORVÁTH 1996, 127-128), másrészt formai párhuzamaik a Starcevo-Körös körben ritkák. Az utóbbi évtizedek kutatásai azonban változtattak ezen az összképen. A már korábbról ismert lelőhelyek: Szajol-Felsőfóld (RACZKY 1988, 3. kép 1-2), Szolnok-Szanda (KALICZ-RACZKY 1982, Taf. 12. 1), Endrőd 6 (MAKKAY-STARNINI 2008, Fig. 165, 2), Endrőd 35 (MAKKAY-STARNINI 2008, Fig. 173, 3-4),'

40 Endröd 39 (MAKKAY-STARNINI 2008, Fig. 198, 1-4; Fig. 254, 3), Endröd 119 (MAKKAY 1992, Pl. 27, 4-7; MAKKAY-STARNINI 2008, Fig. 276, 1, 3, 7; Fig. 287, 8; Fig. 308, 1-3; Fig. 318, 2; Fig. 320, 4), Szarvas 8 (MAKKAY-STARNINI 2008, Fig. 92, 2; Fig. 96, 3), Szarvas 23 (MAKKAYSTARNINI 2008. Fig. 95, 1, 4; Fig. 96, 4), Szentes, Boros Sámuel utca (MAKKAY-STARNINI 2008, Fig. 99, l),

41 Szentes-Ilonapart (HORVÁTH 1983, Abb. 1. 3a-b) mind az egyfülü csészék Körösök-völgyi jelenlétét sugallták. Néhány újabb példány azonban a Maros-völgyében feltárt Körös-telepeken került elő: Pitvaros,

42 Hódmezővásárhely-Gorzsa, V. homokbánya.

4

3 Ez mindenképpen az egyfülű csészék szélesebb körű elterjedését jelöli ki. A másik változás a tárgyalt időszakban a csészék számának ugrásszerű növekedése. Ez egyértelműen összefüggésbe hozható Makkay János Körös-völgyi ásatásainak publikálásával, aki a füles csészéket 5 altípusba sorolta (MAKKAY-STARNINI 2008, 74). Korai megjelenési formájukban a csészéknek egyszerű ívelt fülük van, melyeknek a Porodin-Circea-Gradesnitza-Kremikovci-Galabnik -Karanovo II körben ismertek példái. Az égeikumi középső és balkáni kora neolitikum időszakát követően már megváltozott formában, gombos fülű, megnyúlt változatokkal jelentkezik az egyfülű csésze, s ennek példái már csak az Égeikumtól északra, a Paradimi-Karanovo III (Veselinovo)-Circea IV -Dudesti-Vinca A körben találhatók meg (RACZKY 1983, 190). Az egyfülü csészék önmagukban természetesen nem lehetnek elegendők kronológiai összefüggések levonására. A tágabb kronológiai megállapításokhoz elengedhetetlen az egyfülü csészékkel együtt jelentkező leletegyüttesek statisztikai vizsgálata. A Körös-kultúra esetében történtek már kísérletek ilyen elemzések készítésére

4

4 (GOLDMAN 1991) és ezzel időrendi határok meghúzására, de valamiért ezek abbamaradtak. Ennek oka számomra ismeretlen, de valószínűleg az idő-energia-pénz-hatalmas leletanyag együttesen gátolták meg ezeket a próbálkozásokat. Véleményem szerint pedig ebben a rendkívül egységes, kevés változattal dolgozó formakincsben csak a statisztikai elemzésekkel lehet egy-egy lelőhelyet időrendileg besorolni és a rendkívül homogén leletanyagot szétválasztani. A 2008. ÉVI ÁSATÁS TÖRTÉNETE A Móra Ferenc Múzeum 2008 júniusában kötötte meg a szerződést az M43-as autópálya Szeged-Makó közötti szakaszának, illetve a Makót elkerülő út területének régészeti feltárására. Az előkészületi munkálatok azonban sokkal régebbre nyúlnak vissza. Ennek bizonysága, hogy az autópálya e szakaszának örökségvédelmi hatástanulmányát 2001 ben készítette el a múzeum 4

5 A terepbejárás során a nyomvonal ezen részén nem került elő régészeti leletanyag. Ennek oka — azóta már tudjuk —, hogy a nyomvonal közel 80%-a a középkor óta érintetlen legelőn halad keresztül. A Trogmayer Ottó által 1963-ban végzett feltárás helyének rendkívül közeli volta, illetve a terület vízrajzi, domborzati viszonyainak ismeretében a Pana nevet viselő oldalt érintő nyomvonalszakaszon előzetesen mintegy 34 000 m

2 lett kijelölve megelőző régészeti feltárásra. A 2007. év tavaszán bekövetkezett jogszabály-módosulás következtében a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a nagyberuházások régészeti feltárásainak elvégzésére jogosult intézményt, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot bízta meg a munkákkal. A Szakszolgálat a szakmai munka kivitelezésére a területileg illetékes megyei múzeummal a Móra Ferenc Múzeummal — kötött szerződést. A szerződés megkötését követően viszonylag rövid előkészületek után, a Móra Ferenc Múzeum 2008. július végén több szakmai csapattal felállva kezdte el az autópálya régészeti feltárását. Ennek keretében került sor 2008. augusztus 15. és 2008. október 15. 40 Endröd 35, 39, 119, Szan>as 8 és Szarvas 23 esetében a további típusokat Isd. MAKKAY-STARNINI2008. 529-540. Fig. 92-103. 41 A Szentes, Boros Sámuel utcából még egy példány ismert (PALUCH s. a. a. Fig. 13. 3). 42 Az ásató, Hon'áth Ferenc szíves szóbeli közlése. 43 Az ásató, Tóth Katalin szíves szóbeli közlése. 44 Trogmayer Ottó: A Dél-Alföld korai neolitikumának főbb kérdései. Kandidátusi értekezés /-//. Kézirat. Szeged 1968. 45 MFM-RégAd 3397-2001: Régészeti lelőhelyek a tervezett M43 autópálya nyomvonala mentén.