B. Nagy Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 1. (Szeged, 2003)

PÁSZTOR Adrien: A székkutas-kápolnadűlői avar kori temető gyöngyleletei

utolsó harmada - 8. század első harmada között vi­rágzott (200., 355., 380. sír). A székkutasi gyöngyös sírok 2. csoportjának ko­rai időszakát a kevés számú dinnyemag alakúakkal együtt hosszú, rövid hengeresek, lecsapott sarkú ha­sábok, hordó, orsó, köles és hengeres, ólomgyön­gyökkel tarkított láncok (292., 364., 418., 546. sír), illetve a nagyszámú dinnyemag közé fűzött gömbös, köles, rövid hengeres, korong, hordó, kúpos, hasábos üveggyöngyök (120., 348., 437., 523. sír) és ólom lemezcsüngők (437. sír) képviselik. Elszórtan a ha­sábos karneol- és hasábos üveggyöngyök is felbuk­kannak (527., 542. sír). Az ékszerek között még divatosak a kerek kari­kájú gyöngycsüngős és ón gyöngycsüngős (523. sír) fülbevalók (120., 292., 418., 437. sír), ugyanakkor a 8. század közepén megjelennek a dinnyemagsorok­kal az ovális karikájú gyöngycsüngős fülbevalók is (336. sír). Viseleti tárgyaknál általános a négyszögű vascsat, a használati eszközök között a vastük (364., 546. sír), az esztergált csont tűtartók (385. sír), a bikonikus, gyakran zegzugmintás orsógombok (pl. 546. sír) használata. A második csoport későbbi időszakát a dinnye­mag alakú nyaklánc (336. sír) és a késői típusú, ve­gyes összetételű gyöngysorok jellemzik. A kevés dinnyemag alakú mellé késői dudoros és folyatott dí­szű opakok, többnyire fekete színű, köles méretűek, gömbösök, orsó alakú ólomgyöngyök, rövid biko­nikus, hosszú henger és hordó alakúak tartoztak (57., 58., 90., 95., 163., 313., 534., 449. sír). A vegyes összetételű láncokon a korszak végén megjelennek az egy-, két-, háromtagú aranyfóliás üveggyöngyök és ritkán a karneolgyöngyök is (310., 493. sír). A késői sírok jellegzetes ékszerei a különböző ovális karikájú fülbevalók gömbös, tojásdad és hasá­bos üveggyöngy csüngővel (57., 58., 313., 449. sír). Az 538. sírból származó karéjos mellboglár és pré­selt fejesgyűrű töredéke képviseli még a gyöngyös sírok késő avar kori ékszereit. E temetkezésekben ritka az övviselet emléke: a 90. sírból említhetünk egy tokos, indadíszes, késő avar kori bronz szíjvéget. Továbbra is a női sírok jellegzetes használati eszkö­zei az esztergált csont tűtartók és a sima felületű, il­letve zegzugmintás orsógombok. A késő avar kori kerámiaemlékek legszebb egyedei közé tartoznak a 89. sír festett szalagfonatmintás és a 90. női sír fes­tett vadkanfejes ábrázolású sárga, füles bögréi, ame­lyek a székkutasi temető gyöngyös sírjainak legké­sőbbi horizontjához köthetők. A Csongrád megyei Székkutas határában, a Ka­kasszék-ér bal partján a 7. század közepe - utolsó harmadában megnyitott temetőt a 9. század eleje ­első harmada időszakáig folyamatosan használták az itt letelepedett, békés életmódú avarok. A késő avar kori temetkezésekben megfigyelt általános elszegé­nyedési folyamat a székkutasi gyöngyös mellékletü sírok emlékanyagával egyértelműen nem igazolható. Az általunk vizsgált leletanyagok a jelentősebb ma­gyarországi: pl. zalakomári és tiszafüredi, illetve a nyugat-szlovákiai késő avar kori temetők lelethori­zontjával rokoníthatók. IRODALOM ANDRAE 1973 ANDRAE, R.: Mosaikaugenperlen. APA 4 (1973) 101-198. AZ AVAROK ARANYA Az avarok aranya. Szerk.: Garam É. Budapest 2002. BÓNA 1979 Bóna 1.: A szegvár-sápoldali lovassír. Adatok a korai avar temetkezési szokásokhoz. — Das Reitergrab von Szegvár-Sápoldal. Beiträge zu den frühawarischen Bestattungssitten. ArchErt 106 (1979) 3-32. BONA 2000 Bóna, I.: Ein frühawarisches Gräberfeld in der Unio-Sandgrube von Várpalota. ComArch Hung 2000, 123-160. BENDE - LŐRINCZY 1997 Bende L. Lőrinczy G.: A szegvár-oromdűlői 10-11. századi temető. — Das Gräberfeld von Szegvár-Oromdűlő aus dem 10. bis 11. Jahrhundert. MFMÉ - StudArch 3 (1997) 201-285. BUCHTA-HOHM 1996 Buchta-Hohm, S.: Das ala­mannische Gräberfeld von Donaueschingen (Schwarz­wald-B'aar-Kr-eis). Stuttgart 1996. CSALLANY 1961 Csallány, D.: Archäologische Denkmäler der Gépiden im Mitteldonaubecken (454 7 568 u. Z.) Budapest 1961. CILINSKA 1975 Cilinska, Z.: Frauenschmuck aus dem 7-8. Jahrhundert im Karpatenbecken. SlovArch 23(1975)63-96. GARAM 1993 Garam, É.: Katalog der awarenzeitli­chen Goldgegenstände und der Fundstücke aus den Fürstengräbern im Ungarischen Nationalmuseum. CMNH SerArch 1, Budapest 1993. GARAM 1995 Garam, É.: Das awarenzeitliche Grä­berfeld von Tiszafüred. Cemeteries of the Avar Period (567-829) in Hungary Vol. 3, Budapest 1995. HRUBY 1955 Hruby, V. Staré Mésto, velkomoravské pohrebiste na valach. MonArch 3, Praha 1955. KOCH 1977 Koch, U.: Das Reichengräberfeld bei Schretzheim I-II. Berlin 1977. KOCH 1994 Koch, U.: Polychrome Perlen in Würt­temberg/Nordbaden. In: Perlen. Archäologie, Tech­niken, Analysen. Hrsg.: von Freeden, U. - Wieczorek, A. Bonn 1997, 143-148.

Next

/
Thumbnails
Contents