B. Nagy Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 1. (Szeged, 2003)

PÁSZTOR Adrien: A székkutas-kápolnadűlői avar kori temető gyöngyleletei

goszöld színűeket tartja a legkorábban feltűnő példányoknak (KOVRIG 1963, 164, 766. j.; PÁSZTOR 1995, 77). Ugyanakkor a kék színűek Kárpát-medencei szélesebb körű elterjedését a 8. századra keltezi (VIDAVÖLLlNG 2000, 31). Székkutason a lapos cseppszerű, sötét árnyalatú, barna, szürke, fényes fekete színű egyedek a 7. század utolsó harmadától a korszak végéig a láncok fő alkotóelemei maradtak. Néhány kék, türkizkék színű darab pedig csak szórvány a 8. századi sírok füzérein (89., 336., 523. sír). Az avar kori dinnyemag nyakláncokon ritka a mézsárga színű, áttetsző anyagú példány. A 7. század utolsó harmadára keltezhető 200. fülkesír láncára a feketés zöld színű, lapos, hosszúkás dinnyemagok közé 13 db áttetsző mézsárga szemet is fűztek. A sajátos színárnyalatú nyakék dinnyemag alakú gyöngytípusai csepp (3 db), illetve lapos, hosszúkás formájúak. A 120. sír nyakláncát fekete és kék, illetve a 200. sírhoz hasonló mézszínű típusok alkotják. Egy-egy példányuk felbukkan világossárga, világoszöld, keki, világosbarna, sötétkék és fekete színű változatokban a 147., 156., 252., 254., 313., 336., 519., 523. sír láncain is. A mézsárga színű, fényes, áttetsző anyagból sajátos recepturával készült üveggyöngyök az eddig általunk vizsgált leletanyagok közül megtalálhatók a 10-11. századi szegvár-oromdülői 249. és a 289. sír gyöngyei között (BENDE-LŐRINCZY 1997, 233) ugyanúgy, mint például a 9-11. századra keltezett szlovákiai borovcei temető gyöngysorain is (STASSÍKOVÁSTUKOVSKÁ-PLSKO 1994, Taf. 22-23). A székkutasi dinnyemagformák közül a többség a korai és késői csoportban is megőrizte kedveltségét. Némely fajta a 8. század elején és 8. század vége 9. század elején is divatos volt, mint például a profilait peremű, dinnyemag alakúak (XI.01.1/00 - 523., 310. sír). Székkutason a 8. század folyamán a dinnyemagok többféle formaváltozatát kedvelték. Többségük felbukkanása folyamatos, keltező értékük önmagukban nincs, mint azt a szabályos csepp alakú, bronzcsövecskés dinnyemagok (XI.03.1/13.01 120., 163., 523. sír), a lapos cseppszerűek (XI.04.1.1/00 — 292., 90., 310. sír, de bronzcsövecskével csak a 8. század végétől), a nyújtott cseppszerűek (XI.06.1/00), a zömök testüek (XI.08.1/00 — 417., 348., 163., 313., 449., 534., 519. sír, bronzcsövecskével a 7. század utolsó harmadától), a bronzcsövecskés tojásdad alakúak (XI.09.1/00, XI.09.1/13.01) és az elcseppentett szélű, cseppszerű (XI. 11.1/00) dinnyemagok (120., 437., 534., 254, 310. sír) esetében is láthattuk. A bronzcsövecskés, kettős cseppszerű dinnyemag alakúak (XI.04.2/13.01) csak a 8. század 1. felének füzérein fordulnak elő (156., 437. sír), ugyanúgy, mint a vázaszerű, kettős dinnyemag alakúak (XI.05.1/00, XI.05.1/13.01 — 120., 16. sír) vagy a bronzcsövecskés orsószerűek (XI. 12.1/13.01). A 7. század 3. harmada - 8. század 1. felére a bronzcsövecskés, kör átmetszetü, kúpszerű típusok keltezhetők (XI. 15.1/13.01 — 513, 120. sír). Csak a temető legkésőbbi sírjaiban bukkannak fel a szabályos csepp alakú (XI.03.1/00), a bronzcsövecskés, kettős nyújtott cseppszerű (XI.06.2/13.01 - 163. sír), az egyik oldalán benyomott, nyújtott cseppszerű (XI.07.1/00 — 310. sír), a trapéz formájú (XI. 10.1/00, XI. 10.1/13.01) (ritkán a század elején: 120., 437. sír), a bronzcsövecskés, a nyújtott, egyik oldalán gerinces díszű (XI. 13.1/13.01 — 57. sír) és a nyújtott, két oldalán gerinces díszű dinnyemag alakúak (XI. 14.1/00 — 310. sír). A temetőtérképen a dinnyemag gyöngysorok elszórtan a korai fázisú, préselt lemezes és kis gyöngycsüngős, nagykarikás fülbevalókat is tartalmazó sírsor közelében, de főleg a temető nyugati és keleti sávjában, azok szélén, a késői csoport öntött veretes övű sírjainak szomszédságában gyakoribbak. A SZÉKKUTASI AVAROK GYONGYVISELETE A székkutasi avarok kedvelték a nyakba fűzött pár szem gyöngyöt és a rövid gyöngysorokat is. A nők és gyermekek a korszak köznépi öltözékéhez hasonlóan leginkább üveggyöngy csüngős fülbevalókkal és különböző összetételű és eltérő hosszúságú gyöngysorokkal színesítették viseletüket. A 7. század végétől a nők ritkábban hosszú, egy és kétsoros nyakláncokkal is ékesítették magukat. A gyöngyökkel néha az öltözéket is díszítették. A 147. sírban a combcsontok között 2 db, a 239. sírban a bal kézcsontoknál 2 db, a 271. sírban a bal kézcsontoknál és a bal térnél l-l db, a 299. sírban a medencénél 1 db, a 380. sírban a medencében, 4 csoportban 33 db, a 385. sírban a medence alatt 1+2 fél töredék, a 426. sírban pedig a jobb medence alatt 7 db gyöngy hevert. E sírok gyöngyeinek többsége tarsolydísz lehetett. A medence környékén talált gyöngyök egy része a kora avar kor ékszerei között jól ismert egy- és kétrétegű dudoros rátétdíszű, lapított gömbös és díszítetlen, zöld színű, rövid henger alakú (147., 239., 271. sír), a másik részét a késői időszak jellegzetes gyöngyei alkotják: a sötétbarna, fekete színű, köles méretűek (299., 426. sír) és a csepp, illetve benyomott oldalú dinnyemag alakú üveggyöngyök. A 147. sírban a szemes gyöngy egy hosszúkás dinnye-