B. Nagy Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 1. (Szeged, 2003)

PÁSZTOR Adrien: A székkutas-kápolnadűlői avar kori temető gyöngyleletei

7. század vége, 8. század első harmada közötti időszak kedvelt ékszerei. A sötét, leginkább fekete szinü, köles méretű formák a 8. századi dinnyemag alakú nyakláncok (pl. 348., 437., 523. sír) és a 8. század második felében-végén divatos fekete testű, sárga dudoros, illetve sárga dudoros és folyatott rátétdíszű gömbös, hosszú hengeres, hordó, orsó alakú gyöngyökből álló késői füzérek (pl. 90., 139., 170., 171. sír) kísérő gyöngyei. A kölesgyöngy az egész avar korban felbukkanó gyöngytípus (KOVRIG 1963, 112, 143, 175; SZŐKE 1992, 874; PÁSZTOR 1995, 73). A gyöngyfüzérekben a sárga, a barna és fekete színű kölesgyöngyök túlsúlyát a kutatás a 7. század 2. fele/utolsó harmada időszakára keltezi (KOVRIG 1963, 143; CILINSKÁ 1975, 86; SZABÓ 1975, 270; KISS-SOMOGYI 1984, Regöly: 144). A vegyes összetételű nyakláncok is (a kölesek mellé felfűzött — zömmel római — szarmata eredetű, hasábos, hengeres, amfora alakú, áttetsző és opak üvegek, hordó formájú mészkövek) a 7. század 2. felének divatját jellemzik (SZABÓ 1975, 270; KOVRIG 1975, 165; GARAM 1995, 290).

8 Ebben az időszakban még előfordult, hogy a köles méretű gyöngysorokkal együtt ún. szemes gyöngyökből fűzött nyakékek is divatban maradtak (PÁSZTOR 2001, 141). A sötétbarna és fekete színű, köles méretű gyöngyök a kora avar korban is kedveltek. Ezek késő antik hagyományokat hordoznak, a germán: gepida, alemann hagyatékban is fellelhetők. A késő avar kori párhuzamai a Kelet-Alpok térségéből említhetők (SZŐKE 1992, 874). A 8. századi Kárpát-medencei gyöngyviseletben a sötétebb színárnyalatú (kék, sötétzöld, barna, szürke, fekete) dinnyemag alakú nyakláncokon a kölesgyöngyök már nem kaptak meghatározó szerepet. Vegyes összetételű gyöngysorok hengeres, kúpos és hasábos üveggyöngyökkel. A székkutasi gyöngyök 12,34%-a hengeres forma. Az egy- és kéttagú, hosszú és rövid hengeresek, korongok, hordók és orsó formájúak többsége díszítetlen felületű. Közöttük a világos vagy élénkebb színárnyalatok: fehér, szürkésfehér, sárga, mézsárga, sötétvörös, világoszöld, türkizzöld színűek többsége hosszú és rövid hengeres, ritkábban hordó és orsó alakúak. Gyakoribbak e formák között a sötétebb: barna és fényes fekete színű, díszítetlen felületűek. Olykor egy-egy hosszú hengeres (348. sír) és orsó (348., 364., 523. sír) alakú példány furatába bronzcsövecskét tettek. Néhány, a 7. század utolsó harmadától a késő avar kor végéig jellemző példányuk a gyöngyláncok kísérő, kiegészítő darabja. A korong alakúak ritkák Székkutason. A világossárga (8. sír), barnás okkersárga (495. sír) színűek a temető legkorábbi, a fehéres sötétbarna (523. sír) színű pedig a 8. század közepe gyöngysorainak kísérőgyöngyei. A hengeres formák leggyakrabban világossárga, sárga színű, két és három db dudoros, vonal- és 2-3x-os hurok- és hullámvonal-folyatott rátétdíszítésűek. Legkorábbi változatuk a 8. sír sötétvörös testű, 8x-os szürkésfehér színű hurokfolyatott rátétes, opak üveggyöngye. Lapított gömbös, rövid hengeres változatuk (pl. a kora avar kori Keszthely környéki vagy a környei (SALAMON-ERDÉLYI 1975) temetők kivételével)

9 ritkán bukkan fel a korai színes gyöngysorokon (pl. PÁSZTOR 1996, 5. színes tábla: 35. l-l). Feltehetően a Meroving-kori nyugat-európai árukereskedelem emlékei (pl. KOCH 1977, Farbtaf. 3, 33. 10-11). A késő avar kori dudoros és folyatott (csurgatott) rátétdíszes, leginkább sötétbarna, sötétszürke és fekete színű, hengeres (hordó, orsó) gyöngytestüek a 8. század második fele - 9. század első harmadából származó vegyes üveggyöngyökből álló füzérek jellegzetes darabjai (57., 139., 170., 310., 449., 533., 534. sír). A 120. sír hordó alakú, 3x-os lapos, okkersárga színű hurokfolyatott rátétdíszes, opak üveggyöngye a 8. század 1. feléből származó, vegyes összetételű nyaklánc tagja. E típus legkorábbi feltűnését pl. a csákberényi 414. sír vegyes, korai, színes gyöngyökből álló nyakláncán láthattuk (PÁSZTOR 1996, 48^9, 6. színes tábla: 40. 6). Virágkorát Székkutason a késői vegyes összetételű nyakláncokon élte. Altalános divatja a 9. században virágzott, és még a 10. században is használatban voltak (GARAM 1995,294). A kúp, csonka kúp, rövid és hosszú bikonikus alakú, díszítetlen felületű üveggyöngyök a késő avar kori (90., 310., 523. sír) vegyes összetételű gyöngyfüzérek kevés számú kísérőtagjai, ugyanúgy, mint a kúp és csonka kúp alakú, csigavonalban folyatott rátétdíszes, opak üvegek. A hatszög átmetszetü, prizma alakú, aszimmetrikus, hosszú bikonikus, áttetsző zöld színű üveggyöngyök a 310. sír 9. század első harmadában kedvelt vegyes gyöngysorába fűzött kísérőgyöngyök. Hasonlókat a korszak ovális karikájú fülbevalóinak csüngődíszein láthatunk viszont. Feltehető, hogy e gyöngyfajta olyan műhely terméke, ahol a késői, ovális karikájú fülbevalókat gyártották. De az is el8 Tiszafiireden a korai (7. század 2. fele) vegyes gyöngysorokban nem találhatóak dinnyemag alakú gyöngyök. 9 A keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményében található keszthely-fenékpusztai 6—7. századi kora avar kori temetők gyöngyleletei Müller Róbert és Straub Péter szívességéből feldolgozás alatt.