Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó begyűrűző „kultúrharc”, jelesül az ún. „Pikler-hecc" (a Pikier Gyula professzor ellen indított konzervatív-klerikális támadás) váltotta ki. A hallgatók szervezkedése a századelőn összeálló eszmei amalgám (pozitivizmus, darwinizmus/evolúció, szabadgondolkozás, marxizmus) bázisán jött létre, és ösztönző, bátorító mintáit, szervezeti hátországát egyes szabadkőműves páholyok, a Társadalomtudományi Társaság, a Világosságcsoport, a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete stb. alkották. Az egyetemi fiatalság ekkor már erősen megosztott volt, azok, akik a körbe szerveződtek, önmagukat és szervezkedésüket „a társadalmi átalakulás küszöbén álló Magyarországon [...] az Új-Magyarország előrevetett képének”, illetve e kép egy darabjának fogták föl. A kör, mint a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete fiókegyesülete 1908. nov. 22-én alakult meg, főleg bölcsész- és orvostanhallgatókból s végzős középiskolások egy kis csoportjából. A szervezeti élet beindítására dec. 6-án került sor a Társadalomtudományi Társaság Károly körúti helyiségében. A nyitó előadást maga Pikier Gyula tartotta („A lelki élet két alaptörvénye" címmel). A köri munka 256 taggal indult (a taglétszám hamarosan ezer fölé nőtt), az induláskor orvosi és jogi csoporttal, de még dec.-ben megalakult a technikusok, 1909. márc.-ban pedig a gyógyszerészek szakosztálya. Az egyesület működési rendjét, alapszabályait Polányi Károly vezetésével alkották meg. Az aktív magot Kende Zsigmond, Rohonyi Hugó, Székely Artúr, Rubin László, Halasi Béla stb. alkották. A kör élén az elnök állt: Polányi Károly (1908/09,1910 nyara), Székely Artúr (1909/1910, 1910/11), Lóránd Jenő (1911), Rubin László (1911/12, 1913/14), Somogyi Jenő (1912, Kosa Miklós (1912/13), Turnowsky Sándor (1913), Ruttkay-Nedeczky Béla (1914), Rudas Zoltán (1914/?), Sisa Miklós (...). A szakosztályok vezetői egyben alelnökök is voltak. A köri tagság társadalmi hátterét, rekrutációját elég nehéz meghatározni, a legplauzibilisabb meghatározást Polányi Károly adja: „A Galilei Kör túlnyomóan a zsidó értelmiségi proletariátusból toborzódott, amely akkoriban jelentkezett, mint statisztikai tény.” A tagok számottevő része Pesten tanuló vidéki volt (legtöbben az Alföld délkeleti részéről: Hódmezővásárhely, Szeged, Arad), a budapesti (ideiglenes vagy állandó) lakáscímek főleg az V, VI., VII. és VIII. kerületben, illetve a IX. kerület belső részein oszlottak meg. A köri tagság klubélete a TT által rendelkezésükre bocsátott helyiségekben zajlott: előbb a Károly körúton, majd 1910-től az Anker közben. A TT által bérelt hatalmas klubhelyiségben a kör „két kis szobát" kapott, s az „előadótermet” is szabadon használhatták. A társalgó és olvasószoba egész nap nyitva állt, jó könyvtár, magyar és külföldi napilapokkal, folyóiratokkal állt a tagok rendelkezésére. 1913 őszén új, külön olvasószobát is nyitottak. A kör belső életét a folyamatos eszmecserék, állásponttisztázó viták jellemezték. (Beállítódottságukra a tudomány és a racionalitás már-már kultikus tisztelete, Ady kultusza, antiklerikalizmus, a hagyományos hierarchiák megkérdőjelezése, a szociális emancipáció igénye, utóbb antimilitarizmus stb. volt a jellemző.) Saját kiadói tevékenységet is folytattak. Az egyik sorozatuk A Galilei Kör Könyvtára volt, ebben 1909 és 14 közt 11 kötet jelent meg, szerzői közt Ágoston Péter, Bosnyák Béla, Harkányi Ede, Jászi Oszkár, Szende Pál, valamint Eduuard Brenstein és Ernst Mach. A másik, kisebb terjedelmű füzetekből álló sorozatuk a Galilei Füzetek volt. Ebben 1912 és 14 közt 9 mű jelent meg, Dienes Pál, Dienes Valéria, Erdős Lajos, Fazekas Sándor-Székely Artúr, Kende Zsigmond, Lóránd Jenő, Rubin László, Rohonyi Hugó, Szántó Hugó tollából. Saját folyóiratot is kiadtak Szabadgondolat címmel (1911/14, majd 1919). - A világháború kitörése a kör történetét kettévágta, az 1908/14 közötti „nagy” korszakot a „kis" korszak követte, kisebb aktivitással, de, főleg a háború vége felé, már jelentős politikai radikalizálódással („bolsevizálódással”). - A kör szerepe és jelentősége elsősorban az orientáció alakításában ragadható meg. Az egyetemi és főiskolai hallgatók, a leendő értelmiségiek önnevelése zajlott a körben, fölkészülés az anticipált „új Magyarország” szolgálatára. Emellett a kör „kifelé" is hatott: középiskolásoknak nyári előadásokat és szemináriumokat szerveztek, és előadások, szemináriumok, vitaestek év közben is a program rendszeres pontjai voltak. Emellett alkalmilag külföldi előadókat is hoztak Pestre (pl. Max Adler, Eduard Bernstein, Robert 206
