Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó Michels, Wilhelm Ostwald, Werner Sombart, Émile Vandervelde). Munkásoktatási programjuk is volt. - A kört antimilitarista propaganda miatt 1918-ban rövid időre betiltották. A forradalmakban azonban már aktív szerepet játszottak a kör régebbi s újabb tagjai. Az ellenforradalom hatalomra jutását követően a kört bűnbakká tették meg, és szervezeti erejénél jóval nagyobb negatív jelentőséget tulajdonítottak neki. Igazi szerepe azonban mentalitás- és gondolkodástörténeti volt. Mint határeset, a magyar ellenkultúra radikalizálódásának egyik szélső lehetőségét jelezte. ír. Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták. A Galilei Kör története (1908-1919). Bp. 2017., Rubin László: A Galilei Kör története. Századunk, 1928. okt., Polányi Károly: A Galilei kör mérlege. Korunk, 1929. 6. sz., Turnowsky Sándor: Adalék a Galilei Kör történetéhez. Korunk, 1957. 8. sz., Haász Árpád: A századeleji magyar társadalom és a Galilei Kör Valóság, 1959.1. sz., Tömöry Márta: Új vizeken járok. A Galilei Kör története. Bp. I960., Erényi Tibor: A Galilei-kör. Népművelés, 1968. 3. és 4. sz., Kende Zsigmond: A Galilei Kör megalakulása. Bev. Hanák Péter, jegyz. Litván György. Bp. 1974. Gergely Sándor, Glück (Hódmezővásárhely, 1889. aug. 26. - Berlin, 1932. aug. 26.) szobrász, grafikus. — Sz: Glück Lajos sírkőkészítő, Kohn Eliz. - F: 1920. febr. 23./1932: Milkó Erzsébet (1891-1977) újságírónő, majd ötvösművész. — Isk: 14 évesen abbahagyta tanulmányait, kőfaragóinas lett. 1904/06: a sziléziai Saubsdorf kőfaragó isk.-ban, 1906/08: a bp.-i Iparművészeti Isk.-ban tanult, ahol mestere Mátrai Lajos (1875-?) és Maróti Géza (1875-1941). 1909/12?: a sziléziai Breslau (ma: Wroclaw) Művészeti Akadémiájának növendéke, tanára Philipp Theodor von Gosen (1873-1943). 1912/14: a müncheni Képzőművészeti Akadémia hallgatója, mesterei: Adolf Ernst Hildebrand (1847-1921), Balthasar Schmitt (1858-?) és Angelo Jank (1868-1940). —1889/90: Hódmezővásárhelyen, 1890-: Makón élt. 1909: apjánál dolgozott, 1912: rövid időre Makón saját műteremszobát bérelt. 1914: a vh. kitörésekor Münchenből hívták be katonának, 1914/17: különböző harctereken (Montenegró, olasz és román front) harcolt, 1917: megsebesült. 1917. szept.-: Szegeden „segédszolgálatos”. Itt bontakozott ki művészete. 1917: megmintázta katonatársa, Illés Béla főhadnagy portréját, ez első ismert szobra. 1918-: Juhász Gyula cikkekben népszerűsítette, „fölfedezte". 1918 nyara: kis műtermet bérelt a Gizella tér 3. sz. ház udvarán. 1918. szept. 15: 3 szobrával szerepelt Bp.-en a Ma 3., demonstratív kiállításán, és nov. 10: a Ma 5. kiállításán is, a kritika mindkét alkalommal elismerően írt műveiről. A m. aktivista szobrászat erős egyénisége. 1918. dec. 29. részt vett a Ma szegedi matinéján. 1919: Szegeden egyéni, majd Moholy-Nagy Lászlóval közös kiállítása volt. Szegedről 1920: Bécsbe, onnan Münchenbe, Lipcsébe, majd Berlinbe költözött. 1921/24: a Gurlitt-cég művészeti tanácsadója. 1924/32: anyagi helyzete megrendült, szobrait nem tudta bronzba önteni, gipszben maradtak. 1932: Günther Birkenfeld íróval Neue Welt címmel lapot alapított, amelyet néhány szám után betiltottak. Születésnapján öngyilkos lett.— Albuma: Weltkatastrophe. München, 1921. A Gurlitt-cég adta ki. - A gipszben maradt szobrait a nácik megsemmisítették, ezek egy részéről csak fotók maradtak. - 1924: 25 db sokszorosított grafikája, zömmel ex librisek a szegedi múzeumba kerültek. — írásai: Szegedi Napló (1916: „Magyarok dalolnak”, ápr. 28., A koma, júl. 21., A komák, júl. 30., Apróságok, aug. 23.) ír. Kahána Mózes: A név és a művek. Gergely Sándorra, a szobrászra emlékezve. Népszabadság, 1969. aug. 26. 7., Apró Ferenc: Gergely Sándor az aktivisták szobrásza. Szeged, 1986, (Szeged művelődéstörténetéből 3.), Uő: Moholy-Nagy László és Gergely Sándor. Délmagyarország, 1982. aug. 28. Gyarmati Fanni, Radnóti Miklósné (Budapest, 1912. szept. 8. - Budapest, 2014. febr. 15.) naplóíró. — Sz: Gyarmati Dávid Dezső (1873-1941) gyorsíró, az Első Országos Gabelsberger Szakiskola (utóbb: Dr. Gyarmati Iskola) tulajdonosa, Weisz Aranka (1881-1963). — F: 1935. aug. 11-től Radnóti Miklós (1909-1944) költő. — Isk: 1918/22: elemi iskola, 1922/30: a VI. kér. M. Kir. Állami Mária Terézia Leánylíceum, 1930: érettségi, 1930/31: a M. Kir. Állami Népiskolai Tanítónőképző-intézetben népiskolai tanítónői, majd 1932: gépírás-tanítói, 207
