Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Régészet - Varga Sándor: 10-11. századi cölöpszerkezetes temetkezések a Kárpát-medencében
Varga Sándor 10-11. századi cölöpszerkezetes temetkezések a Kárpát-medencében sírépítményes temetkezésként való megnevezése szintén problémát vet fel. Bár a sírgödrök oldalfalába bevágott oszlophelyek lehetőséget adnak valamiféle fából készített konstrukció egykori meglétének értelmezésére, a jelenleg rendelkezésünkre álló adatok nem elegendőek ezek tényleges bizonyítására.13 A sírformára, annak szerkezetére leginkább a cölöpszerkezetes, vagy cölöpös sír kifejezés illik, így javaslom a továbbiakban e megnevezés használatát. A sírforma elterjedése, temetőkön belüli helyzete A Kárpát-medence területéről, a 10-11. századi időszakból jelenleg 11 lelőhelyről összesen 47 cölöpszerkezetes temetkezést ismerünk (3. tábla). Ez utóbbi számot további két, a rendelkezésre álló adatok bizonytalansága miatt, feltételesen a cölöpös sírokhoz sorolt temetkezéssel egészíthetjük ki. A nagyobb sírszámú, falusi temetők (8) mellett a sírforma előfordul a templom körüli temetők (3) legkorábbi rétegének sírjai között is. A térképre pillantva jól látszódik, hogy egy kivételtől eltekintve (Taktaköz) ez a kevés lelőhely két tágabb zónában (Kisalföld és annak peremterületei, valamint a Duna-Tisza közének középső zónája és az ahhoz kapcsolódó szomszédos területek) viszonylag lazán, szórt eloszlásban, többségükben a síkvidéki területeken helyezkednek el. Érdekes ugyanakkor, hogy a Tisza vonalától keletre mindössze egy lelőhely ismert. 2011,377], a sírforma 10-11. századi vonatkozásban ugyanakkor tudomásom szerint még nem került dokumentálásra. Kürti Béla a fülessírt az egyszerű aknasír egyik változatának tartja. Véleménye szerint a sírgödör kiképzésének sajátossága a megszokott aknasír formájához csatlakozva csupán a halott fölötti tető elhelyezését biztosítja (Kürti 1996, 4. j.). 13 Az egyértelműen megállapítható, hogy a vizsgált korszakban nem beszélhetünk fával kibélelt sírkamrákról, a halott számára készített halottas házról. Ma még tisztázatlan, hogy az ásatásokon megfigyelt sírhoz kapcsolódó cölöphelyek egykor az eltemetett számára készült különböző berendezéshez (kerevet, tető], sír jelöléshez, vagy esetleg valamiféle a temetést segítő szerkezethez köthető. Egy-egy temetőn belül a cölöpszerkezetes sírok arányának vizsgálata több nehézségbe ütközik. A lelőhelyek egy része közöletlen,14 egy másik részét pedig vagy csak részlegesen tárták fel,15 vagy olyan fokú bolygatás érte a temetőt, ami értelmetlenné teszi az ilyen jellegű vizsgálódást.16 A közöletlen temetők közül ugyanakkor meg kell említeni az esztergom-zsidódi templom körüli temetőt, ahol az előzetes közlemény szerint a cölöpszerkezetes temetkezések egy tömbben, a temető ÉNy-i szegletében helyezkedtek el (Molnár 2005,111). A részlegesen feltárt Szombathely-Szent Márton templom körüli temetőben mindkét temetkezés — igaz azok időben elkülönülve egymástól — a szentély északi oldalán, közvetlenül egymás közelében feküdt (Kiss-Tóth 2000, 90. kép). Bővebb információval mindössze 4 lelőhely szolgál,17 amelyek teljes feltártságuk és közöltségük mellett a feltárt sírok sírgödreinek formájára, típusára is pontos adatokat tartalmaz. A Homokmégy-Székesről megismert 206 sírból 196 esetben rendelkezünk több-kevesebb adattal a temetkezés gödrének alaprajzáról, szerkezetéről (Gallina-Varga 2013,128; Gallina-Varga 2016, 127), aminek köszönhetően a 7 cölöpszerkezetes sír a feltárt sírok 3,39%-át, míg a dokumentálható sírgödrök 3,57% teszik ki. A cölöpszerkezetes sírok többsége a temető déli felében, annak is a szélső részén, viszonylag egy csoportban helyezkedtek el. További két sír, amelyek szerkezetükben azonos formát képviseltek és tájolásuk is megegyezett, a temető középső részén, egymás közvetlen közelében feküdt (vö.: Gallina-Varga 2016,49. kép). Lébény-Kaszás-dombon a sírtípushoz tartozó két temetkezés szintén egymás közelében, a temető nyugati részén, a temető tömbjének szélén, attól kissé elkülönülve helyezkedett el, míg a feltételesen cölöpszerkezetes sírnak meghatározott 64. sír a temető DK-i, szélső részében feküdt (Horváth-Tomka 2014, 29. kép). A feltárt 96 sír 2,08%, míg a dokumentált sírgödrök 2,19%-a volt tehát cölöpös kialakítású.18 14 Fadd-Jegeshegy, Kecskemét-Törökfái, Gerőmajor, Ópusztaszer-Monostor, Esztergom-Zsidód. 15 Nyitranagykér, Szombathely-Szent Márton templom. 16 Szőreg-Homokbánya. 17 Homokmégy-Székes, Ipolykiskeszi/Malé Kosihy, Lébény-Kaszás-domb, Tiszalúc-Sarkadpuszta. 18 Csak a biztosan a sírtípushoz tartozó két sírral számolva. 92
