Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Régészet - Löffler Zsuzsanna - Borsódi Martin: Szarmata temetőrészlet Makó-Vöröskereszt II. lelőhelyen
Szarmata temetőrészlet Makó-Vöröskereszt II. lelőhelyen Löffler Zsuzsanna - Borsodi Martin A „Makó és térsége ivóvízminőség-javító program, ivóvízhálózat-rekonstrukciós munkák, távvezetékek és vízműtelepek építése” beruházáshoz kapcsolódóan, 2015. július 14. és augusztus 3. között a régészeti megfigyelést követően régészeti bontómunkát végeztünk Makó-Vöröskereszt II. lelőhely területén (Makó 241. lelőhely, nyilvántartási szám 55155).1 Makó a Békés-Csanádi löszhátság DK-i nyúlványán, a Maros által szétrombolt felszínű területen, két eltérő tájtípus találkozásánál fekszik, melyek határvonala Makó és Földeák között húzható meg É-D-i irányban. Makótól Ny-ra a Tisza völgyére lejtő alluviális síkság, К-re az enyhén emelkedő, pleisztocén kori löszhátság húzódik (Blazovich 1993,88). A 241. lelőhely Makó lakott területének Ny-i határa mellett helyezkedik el, az Ószegedi út és a Maroslele felé vezető út közötti sík, művelés alatt álló területen (1. tábla). A kivitelezési munkálatok során a lelőhely K-i oldala mellett fekvő vízműtelepet kötötték össze a környékbeli ivóvíznyerő kutakkal. Az új távvezeték ÉNy-DK irányú nyomvonala az Ószegedi úttól 110-150 m-re ÉK-re húzódott. A feltárást a mintegy 380 m hosszú, 110 cm széles nyomvonalszakaszon végeztük el. A feltárás során összesen 418 m2 nagyságú területet humuszoltak le, melyből 250 m2 bizonyult régészeti szempontból pozitívnak (2. tábla). A munkálatok folyamán 47 régészeti jelenséget különítettünk el. Az őskori, késő bronzkori, valamint késő szarmata telepjelenségek mellett három szarmata sírt is sikerült feltárnunk. A sírok közül az egyikből, 1 A feltárás munkatársai voltak: B. Molnár Csilla, Bóka Péter, Donka Gergely, Haraszti László, Miklós Eszter, Olgyay János, Pópity Richárd. A geodéziai felmérést Czukor Péter és Németh Dániel végezte el. Ezúton is köszönjük a munkájukat. feltehetően a jelentős bolygatás miatt, nem került elő melléklet (OBNR 22/SNR 22). Jelen tanulmányban a két, melléklettel rendelkező sír leletanyagát kívánjuk közreadni (OBNR 27/ SNR 28 és OBNR 38/SNR 40).2 A sírok leírása 22. sír (SNR 22): DNy-ÉK tájolású. H.: 228 cm, sz.: 80 cm, relatív m.: 35 cm. Bolygatott. Foltja rosszul rajzolódott, a sírgödör téglalap alakú, lekerekített sarkú, egyenes aljú. A váz részleges, csak koponyacsontjainak egy része, valamint a két láb figyelhető meg a sírban, a combcsontok alsó részétől lefelé. A megmaradt lábcsontok nyújtott tartásúak. A váz neme a kevés megmaradt csont miatt bizonytalan, maturus korú (40-50 éves). Mellékletek: nem voltak. 27. sír (SNR 28): DNy-ÉKtájolású. H.: 217 cm, sz.: 68 cm, relatív m.: 64 cm. Foltja jól rajzolódott, a nyesési szinten rablógödör foltja volt megfigyelhető a fej és a medence körül. A sírgödör téglalap alakú, lekerekített sarkú, egyenes falú, egyenes aljú. Maturus (50-60 éves) férfi háton fekvő, nyújtott helyzetű váza. A koponya jobbra fordult, az alsó állkapocs elmozdulva 2 Köszönettel tartozunk Kulcsár Valériának a cikk lektorálásáért, B. Tóth Ágnesnek, Vörös Gabriellának, Dévai Katának és Merczi Mónikának a tárgyak keltezésében nyújtott segítségért. Köszönjük Benedek Andrásnak, Istvánovits Eszternek és Sóskúti Kornélnak a leletanyagaikhoz való hozzáférés engedélyezését. Köszönettel tartozunk továbbá Czabarka Zsuzsánaka tárgyrajzok elkészítéséért, Linczer-Katkó Izabellának a tárgyfotókért, és Ujszászi Róbertnek az érme meghatározásáért. 69
