Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Régészet - Keresztes Noémi Ninetta - Litauszki Zoltán: Egy különleges késő bronzkori objektutípus: a halotti máglya és környezete Tar-Sztúpa alatti rész lelőhelyről (Nógrád megye)
Keresztes Noémi Ninetta - Litauszki Zoltán Egy különleges késő bronzkori objektumtípus A bronzkori leletanyag keltezése A kerámiaanyagból az általános bronzkori formákon és díszítéseken kívül (például behúzott és kihajló peremű tálak, függőlegesen árkolt hasú urnák, félgömb alakú csészék, bütyökdíszek)76 néhány típus pontosabb datálásra is alkalmas. A kis számban előforduló turbántekercses peremű tálak a késői halomsíros, korai urnamezős kultúrában tűnnek fel, először a Reinecke BD első felében és a HaC periódusig létezett.77 D. Matuz Edit szerint a Kyjatice-kultúra népe a váli csoporttól vehette át, ahol nagyon is jellemző, illetve még a preszkíta anyagban is elő-előfordul.78 Az egyenes peremű, omphalosos aljú, felmagasodó fülű csészék a Reinecke BD és HaA időszakban az idősebb urnamezős kultúra területén, valamint a pilinyi kultúrában számítottak kedvelt típusnak.79 A belsődíszes csészék a Lausitz-, Piliny-, Kyjatice és Gáva-kultúrára jellemzők. D. Matuz Edit szerint a típus a Lausitz-kultúrából eredeztethető, vagyis Közép-Szlovákiából érkezett az Északi-középhegységbe a pilinyi kultúra végén, keltezését tekintve a HaB fázisra tehető. A tari leletanyagban nem találkoztunk a belsődíszek korai, ívelt vonalkötegekből álló csoportjával (HaA fázis), a vizsgált lelőhelyen csak a HaB időszak háromszög alakú, valamint a belső koncentrikus körből kiinduló függőleges vonalcsoportjai fordultak elő.80 A lelőhelyen talált kihajló peremű, csonka kúpos nyakú urnaformájú edények Kemenczei Tibor szerint szintén a HaB periódusra keltezhetőek.81 Ugyanekkor kezdik az edény vállát kis bütykökkel is díszíteni, ami a tari anyagban is több helyen előfordul. Az urnaformájú edényeken megjelenő „virágminta”, azaz köralakban benyomkodott pontdíszítés már a pilinyi kultúrában is megvan, de nagy számban él tovább a Kyjatice-kultúra edényein.82 76 Kemenczei 1970, 35-37; D. Matuz 1999, 28. 77 Kemenczei 1970, 36. 78 D. Matuz 1991,13; D. Matuz 1999, 28. 79 Kemenczei 1970, 37. 80 D. Matuz 1999, 32-33. 81 Kemenczei 1970, 35. 82 D. Matuz 1999, 37. Unikálisnak számít a 7. objektum (SNR 46) telepkerítő árokban talált edényláb. A hasonló jellegű kerámiák virágkora a középső bronzkor időszaka, helyben a hatvani- és a füzesabonyi-kultúrában is előfordul. A késő bronzkor időszakából származó két töredék közül a Zagy vapálfalván talált darab a halomsíros kultúra hatását mutatja, míg Sály-Vízoldal lelőhelyen talált darab inkább a lausitzi kultúra hasonló darabjaival rokonítható.83 A tari anyagban nincs másik lelet, ami a középső bronzkorra keltezhető. A fellelt kisszámú analógiával együtt mindez azt mutatja, hogy a lábtöredék is késő bronzkori, de egészen ritka tárgytípus.84 A fémek közül leginkább a korongos fejű bronztű alkalmas datálásra, mivel a többi tárgy igen rossz állapotú olvadék, apró töredék vagy pedig hosszú időn át általánosan használt típus. A tari korongos fejű bronztű legjobb párhuzama a csitári későbronzkori leletegyüttesben található,85 de Tárnoki Judit gyűjtése alapján hasonlók kerültek még elő a környékről Tállyán,86 Pétervásárán,87 valamint Szerencsen88 is. A korongos fejű, profilált nyakú tűk először az RBD-ben tűnnek fel a Duna-medence nyugati felén általános tárgytípusként, majd a Ha időszakban jutnak el a folyótól keletre is. A csitári leletet a Kurd-horizontba, а Наг időszak végére (Kyjatice 1) datálta a publikáló.89 A datáló értékű leletek többsége tehát a HaA: - HaBx időszakra keltezhető, azaz a temető és a máglya használati ideje a Kr.e. 10-9. századra tehető. Antropológiai adatok A máglya betöltésében nagy mennyiségű kalcinált csontszilánk és emberi hamvak kerültek elő, melyek főleg a felső 10 cm vastag, szerves, égett, faszenes, fekete színű, laza szerkezetű rétegben 83 Kemenczei 1970, 38. 84 Kovács 1977, Taf. 54. 85 Tárnoki 1987, 20, X. tábla 2. 86 Kemenczei 1969, XII. tábla 11. 87 Kemenczei 1965, V. tábla 7. 88 Kemenczei 1965, XXI. tábla 2. 89 Tárnoki 1987,20-21. 51
