Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Régészet - Keresztes Noémi Ninetta - Litauszki Zoltán: Egy különleges késő bronzkori objektutípus: a halotti máglya és környezete Tar-Sztúpa alatti rész lelőhelyről (Nógrád megye)
Keresztes Noémi Ninetta - Litauszki Zoltán Egy különleges késő bronzkori objektumtípus koncentrálódtak. A hamvak mérete: 2 mm - 2 cm, a nagyobb darabok között hosszúcsontok és koponyatöredékek ismerhetők fel. Többségében fehér színűek, de néhány szürke, szürkésfekete és kékesszürke töredék is előfordult közöttük.90 A máglya aljában több csoportban kerültek elő emberi vázmaradványok, melyeken azonban égésnyom nem figyelhető meg. Egy-egy csoport egy egyén maradványaiból áll, de egyik sem teljes váz. A máglya ÉNy-i részében talált koponyatöredékek és fogak valószínűleg felnőtt nő csontjai, a temetőárok közelében előkerült másik koponya szintén felnőtt, valószínűleg maturus korcsoportú férfihoz tartozik. Az objektum középső részén talált femur, tibia, humerus, valamint koponyatöredékek szintén felnőtt nő csontjai. A túlzott agyi erezettség esetleg valamilyen fertőzés nyoma lehet. A 6. objektum (SNR 22) jelű csontok között egy femur, egy humerus és valószínűleg egy radius, valamint a fogak találhatóak, amelyek maturus korcsoportú férfit jeleznek. A 6. objektum (SRN 23) jelű csontokat a bekerülés időpontjában a lágyrészek még összetartották, anatómiai rendben találtuk őket a máglya K-i szélén, térdnél erősen behajlítva helyezkedtek el. Az ép állapotú tibia és fibula mellett egy enyhe csonthártyagyulladás nyomait mutató femur részletéből áll, melyek felnőtt nőhöz tartoztak. A település- és temetőkerítő árokban szintén 90 A hamvak színében megfigyelhető változatosság elsődleges oka az égetési eljárás egyenetlensége. Eltérések keletkezhetnek például a nem megfelelően megépített máglyától, a tűz terjedését és erejét manipuláló szerek alkalmazásától, valamint befolyásolhatja a végeredményt az is, hogy hogyan és hol helyezik el a halottat a máglyán belül, illetve felöltöztetik, vagy lefedik-e valamilyen textillel. A hamvak színét befolyásolja még az égetés hőfoka és időtartama, a krétafehér hamvak tökéletesebb égetésre utalnak. Ezeken túl kihat még az eredményre az is, hogy a test melyik részéből származnak a csontok, például a medence-régió csontjai sokszor gyengébben égnek át, a magas víztartalmú hasi szervek közelsége miatt. Egyes vizsgálatok alapján a fiatalabb egyének csontjai egész világosak lesznek a hamvasztás után, idősebb elhunytaknál fordul elő inkább, hogy az eljárás végén sötétszürke, vagy kékesszürke darabok maradnak vissza. A hamvak végső kinézetét a halál és a hamvasztás között eltelt idő is befolyásolja, minél több idő telik el a két esemény között, annál kevésbé lesznek deformáltak a nagyobb csonttöredékek a hamvasztás után (Lynch- O'Donnell 2007,120; К. Zoffmann 2008,18; Köhler 2015, 321). felnőtt egyének vázrészei kerültek elő, a 7. objektum [SNR 7) középső részéből egy os parietale töredék, a 7. objektum (SNR46) betöltéséből pedig femur töredéke. Előbbi valószínűleg maturus korcsoportú férfi vázrésze, utóbbi ismeretlen korcsoporthoz tartozik, de valószínűleg női váz részeként határozható meg.91 Az embercsontok és hamvak értelmezési lehetőségei A temetési rítus az emberi közösség válasza a halálra. Minden egyes mozzanata elárul valamit az adott csoport testről, lélekről és túlvilágról kialakított képéről. Az embercsontok és hamvak összegyűjtésének, szállításának és elhelyezésének módja és jelentősége erősen változó. Mindezek miatt kiemelten fontos ezeknek az elemeknek a vizsgálata és értelmezése, különösen egy ilyen ritka objektumtípus előkerülésénél.92 Az égett réteg alatt talált koponyák és vázrészek bekerülési körülményei bizonytalanok. Kézenfekvő lenne a lehetőség, hogy elégtelen égetés következményei, vagy pedig a rendes hamvasztás során szakadtak le a máglya tetejéről az égés szintje alá, viszont ennek ellentmond az a tény, hogy sem a 6. objektum (SNR 22), sem a 6. objektum (SNR 23) számú jelenségek, sem pedig az elszórt embercsontok nem voltak megégve. Ezen kívül két további indok képzelhető el.93 Egyrészt lehetnének a máglya használatától teljesen független, korábbi temetkezések maradványai, ami ott bukik meg magyarázatként, hogy a fenti égett, fekete és az alsó, szürkésbarna agyagos rétegből teljesen egységes formavilágú, minőségű, állapotú és díszítésű kerámiaanyag jött. Ennél jóval valószínűbb, hogy a máglyához kapcsolódó, azzal egyidejű áldozatként kerültek 91 A hamvak és a csontanyag vizsgálatát ezúton is hálásan köszönjük Dr. Marcsik Antóniának (ny. egyetemi docens, SZTE). 92 Sorensen - Rebay 2005,153; O’Donnell 2016,161. 93 A római korból ismert néhány elszigetelt eset, ahol a hagyományos eljárással ellentétesen, a máglya alá került a halott, de ez csak egészen speciális esetekben fordult elő és mindig egész vázról van szó, sohasem csak vázrészekről, így ez a verzió itt kizárható (Noy 2000,40-41). 52
