Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Közönségkapcsolatok - Hegedűs Anita - Wilhelm Adél: "Évmilliók urai" - A szegedi dinoszaurusz-kiállítás kommunikációs és múzeumpedagógiai módszertana, tapasztalatai
Hegedűs Anita - Wilhelm Adél Évmilliók urai" - A szegedi dinoszaurusz-kiállítás tekintetében. A Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on zajló kommunikáció elkötelezett online közösséget teremtett, akik a tárlat bejelentésétől kezdve kiemelkedő aktivitással követték a kiállított dinók sorsát, a kiállítás alakulását. Jól mutatja ezt az érdeklődést a Móra Ferenc Múzeum Facebook oldala kapcsán az oldalt kedvelők számának változása: a kiállítás bevezető kommunikációjának megkezdéséig 8 ezer fő kedvelte az oldalt, míg az utókommunikáció időszakában a kedvelők száma elérte a 11 ezer főt - ez az eredmény azt jelenti, hogy a Móra Ferenc Múzeum Facebook oldala rendelkezett a legtöbb kedvelővel a magyarországi vidéki múzeumok tekintetében ebben az időszakban. A legnagyobb rajongó-növekedést a legaktívabb bevezető szakaszban és a kiállítás megnyitása idején (július 1-15.) értükéi: ekkor két hét alatt 1700 fővel nőtt a múzeumi oldal rajongóinak száma. Ez főként a kiállítás megnyitása előtti nagyon aktív közösségi kommunikációs munkának köszönhető. A Facebookon és Instagramon folyó kommunikáció hangvételét úgy alakítottuk ki, hogy a kiemelt célcsoportunkat, tehát a gyermekes családokat, közülük is a kisgyermekes anyákat érjük el a leghatékonyabban. A Móra Ferenc Múzeum Facebook oldalának statisztikáját használtuk fel a közösségi kommunikációs tevékenység tervének kialakításakor: az intézmény Facebook-os rajongóinak 78%-a nő, közülük pedig a 25-44 év közöttiek teszik ki a női követők közel 50%-át. Ezek az adatok azt mutatták számunkra, hogy a családi programtervek kialakításában leginkább befolyásoló tényezőként szerepet játszó kisgyermekes édesanyák megszólítása a cél a közösségi médiában: a posztok stílusa ezért könnyed, sokszor humoros, barátkozó jellegű volt. Célunk az volt, hogy a hangnemmel, a megosztott tartalmakkal jelezzük: olyan interaktív kiállításról van szó, melynek főszereplőiért, azaz a dinoszauruszokért nem csak a kisgyermekek és szülei, hanem a múzeum is „lelkesedik”. Ez a fajta közösségépítő munka meghozta a gyümölcsét: a fentiekben említett követőszám-emelkedés mellett rendkívüli aktivitást mutattak a követők a posztok kedvelésénél, megosztásánál, hozzászólásoknál. Erre az aktív közösségi élményre alapoztuk tehát a Facebookon és Instagramon folyó kommunikációt. A Facebook abból a tekintetből is újat hozott, hogy soha nem volt még ennyire erős az oldal helpdesk funkciójának szerepe. Az oldal követői a kiállítás megnyitásának időszakában, majd a későbbiek folyamán is rendszeresen, nagy számban érdeklődtek Messenger alkalmazáson keresztül a kiállítással kapcsolatos információkról. Az aktív közösség, az „egy ügyhöz tartozás” élményét támasztja alá ez a jelenség: a múzeumot, a múzeum Facebookos megjelenését annyira közvetlennek, látogató-közelinek tartották, hogy szinte baráti hangnemben érdeklődtek a különböző tudnivalókról - ez a korábbi kiállítások esetében nem volt ilyen volumenű. Kiemelt figyelmet fordítottunk ezért az üzenetben és kommentben érkezett nagyszámú kérdés megválaszolására, az esetleges pontatlan információk pontosítására, s ezáltal is erősítettük a kiállítás és a múzeum online közösségét. Az aktív rajongói Facebook-os kommunikáció nem csak a múzeum posztjai kapcsán, hanem a bejelentkezések tekintetében is megjelent. Mivel a belépőjegy ára tartalmazta a fotójegyet is, ezért nagy kedvvel fotózkodtak a látogatók az épületen belül és az épület előtti dinoszauruszokkal egyaránt. A bejelentkezéseknél ezeket a saját fényképeket is feltöltötték - erre az aktív fotózási kedvre építettük az online utókommunikáció legfontosabb elemét. Meghirdettük ugyanis a Nagy Dinós Fotóalbum létrehozását: arra kértük az oldal követőit, hogy töltsenek fel a múzeum Facebook oldalára a kiállításon készült képeket, hogy elkészíthessük örök emlékként ezt a virtuális közösségi albumot. Két nap alatt több mint kétszáz fotót töltöttek fel a követők, ezekből aztán elkészült az online album, melyet a múzeumi Facebook oldalon és a honlapon is megosztottunk. Egy ilyen elkötelezett online közösség esetében tehát érdemes ehhez hasonló módon erősíteni az aktivitást, hogy a kiállítás bezárása után is az oldalon, az oldallal maradjanak a követők. A Facebook mellett az Instagramon is fontosnak tartottuk, hogy ezt a könnyedebb, közvetlenebb kommunikációs hangnemet helyezzük az előtérbe. Az Instagram követők összetétele is hasonló 433
