Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Közönségkapcsolatok - Hegedűs Anita - Wilhelm Adél: "Évmilliók urai" - A szegedi dinoszaurusz-kiállítás kommunikációs és múzeumpedagógiai módszertana, tapasztalatai
Hegedűs Anita - Wilhelm Adél Évmilliók urai” - A szegedi dinoszaurusz-kiállítás a mérték és az időzítés is kiemelt fontosságú elem (Bárd 2010a, 166) egy-egy kiállítás kommunikációs stratégiájának meghatározásakor. A sajtókommunikáció, mint közvetett kommunikációs forma alkalmas arra, hogy a különböző sajtóanyagok, sajtótájékoztatók, interjúk és személyes újságírói kapcsolattartás (Sós 2011) segítségével megfelelő ütemben tájékoztassa az intézmény a célcsoportjait a múzeumi attrakciójelenlétéről, aktuális állapotáról. A közösségi médiakommunikáció remekül kiegészíti ezt a közvetlen elérési lehetőségeivel: a múzeum közvetlen kétirányú kommunikációt alakíthat ki a célcsoportjaival, közvetítő közeg nélkül, lehetővé téve az azonnali visszacsatolást, ami a közösségi média nagy erőssége (Klausz 2016). „Az új technikák alkalmazásával könnyebbé vált a fogyasztókkal való kapcsolattartás, aktívabban bevonhatók a szervezet életébe, és véleményük is jobban megismerhető" (Paálné Patkó 2010, 148), mindez a múzeumi kommunikáció folyamatát nagyban segítheti, sőt: a közösségi médián keresztül közvetlenül megismerhető a célcsoport tagjainak véleménye, attitűdje, s a kiállítás bizonyos elemei ezen tudás alapján alakíthatók. Emellett egyfajta helpdesk funkcióként is működik a közösségi média: az ezeken az oldalakon keresztül érkező látogatói kérdésekre, érdeklődésre azonnali, közvetlen választ adhatnak a múzeum munkatársai (Bárd 2010a). A közösségi média mellett maga az internet is sok lehetőséget biztosít a múzeumoknak: „a saját honlaptól kezdve [...] az elektronikus meghívóküldésén át a különböző célcsoportoknak szóló rendszeres hírlevelek küldéséig és a sajtóval való kapcsolattartásig" (Bárd 2010a, 166). A sajtókommunikáció és a social media kommunikáció mellett egy-egy nagyszabású időszaki tárlat sikeressé tételében szerepet játszhat még a konzekvensen kialakított arculat, amely a kiállítás megnyitásától kezdve egészen az utókommunikációig egységes képet mutat a tárlatról. Képes arra, hogy megkülönböztesse az attrakciót versenytársaitól, sajátos jellel vagy színnel azonnal beazonosíthatóvá tegye a tárlatot, illetve alkalmas arra is, hogy vizuálisan segítse az üzenetek célba juttatását (BÁRD 2010b, 178). Egy-egy blockbuster kiállítás kapcsán meghatározhatunk bizonyos kritériumokat, melyek teljesülése előre vetíti a blockbuster kiállítás sikerének lehetőségét. Ezek a következők: • „Adottságaikkal és menedzsmentjük segítségével látogatókat vonzanak mind a helyi lakosság, mind pedig a turisták köréből. • Kikapcsolódási és szórakozási lehetősége(ke)t kínálnak a látogatóknak szabadidejük élvezetes eltöltésére. • Adottságaik kihasználása érdekében fejlesztésre kerültek. • Attrakcióként menedzselik őket a látogatók igényeinek kielégítése érdekében. • A látogatók elvárásainak, szükségleteinek kielégítésére megfelelő szintű és színvonalú szolgáltatáscsomagot kínálnak. [,..]"(Walsh- Heron & Stevens 1990, idézi Puczkó-Rátz 2000, 32.) A Walsh-Heron & Stevens (1990) által említett első kritériumot Puczkó (Puczkó 2010a) is alátámasztja: helyi, regionális, nemzetközi és univerzális vonzerők kategorizálását végzi el, amelyek közül a blockbuster kiállításokat a nemzetközi és univerzális vonzerők kategóriájába sorolja. Edutainment, múzeumpedagógia Az elmúlt években hazánkban is egyre fontosabb szemponttá vált a kiállítások kialakításakor, hogy azok alkalmasak legyenek interaktív folyamatok lefolytatására: hogy a látogatók minél inkább bevonódjanak, és az interaktív eszközöknek, módszereknek köszönhetően tanulva szórakozhassanak. Ezt a folyamatot nevezzük edutainment-nek, mely az angol education (oktatás, nevelés) és entertainment (szórakozás) szavak összetételéből jött létre (Puczkó 2010b). Ebben az aktív folyamatban részt tudnak venni több érzékszervükkel is, ami szintén hozzájárul a nyitottabb befogadási szituáció eléréséhez, a kiállítás információinak elmélyítéséhez. Ehhez szintén segítséget nyújthat a storytelling eszköze: a történetmesélés a kiállításon belül és a kiállításon kívül (pl. sajtókommunikációban, 428
