Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Közönségkapcsolatok - Hegedűs Anita - Wilhelm Adél: "Évmilliók urai" - A szegedi dinoszaurusz-kiállítás kommunikációs és múzeumpedagógiai módszertana, tapasztalatai
„Évmilliók urai" - A szegedi dinoszaurusz-kiállítás kommunikációs és múzeumpedagógiai módszertana, tapasztalatai Hegedűs Anita - Wilhelm Adél A Móra Ferenc Múzeum több mint tíz éve szervez úgynevezett „blockbuster" kiállításokat, melyek nagyszámú látogatót vonzanak. A kétévente megrendezésre kerülő időszaki tárlatok komoly látogatottsági rekordot döntöttek meg az elmúlt években: a Chagall, Vasarely, Dali, Munkácsy Mihály műveit bemutató tárlatok mellett a 2014- es fáraókiállítás érte el a legmagasabb látogatottságot 114 ezer fővel, a képzeletbeli dobogó második helyén pedig a 2016-os Pompeji-tárlat szerepel, 101 ezer látogatóval. 2018-ban ezt a sort folytatta egy természettudományi kiállítás: az Évmilliók urai - Élethű dinók Amerikából című tárlat 98 ezres látogatottsággal zárt, s ezzel a múzeum harmadik leglátogatottabb időszaki kiállítása lett. Emellett egy fontos rekordot is megdöntött: az egy helyszínen megrendezett tárlatok látogatottsági rekordját, mivel korábban ebben a kategóriában a 2012-es Munkácsy-tárlat 49 ezres látogatottsága szerepelt az első helyen. Egy-egy ilyen nagyszabású kiállítás sikerének eléréséhez elengedhetetlen a széles közönséget megszólítani képes téma megtalálása, azonban a siker nem csak ennyiből tevődik össze. Egy hosszasan nyitva tartó tárlat esetében kiemelt fontosságú az aktív kommunikációs munka offline és online módon egyaránt, valamint a különböző közművelődési programok szervezése. Mindemellett szintén fontos eleme a kiállításnak a megfelelő múzeumpedagógiai programkínálat kialakítása, a csoportos és egyéni szervezéssel érkező gyermekek, fiatalok számára egyaránt. A 2018-as dinoszaurusz kiállítás sikeréhez is hozzájárultak ezek az elemek: jelen tanulmányunkban kommunikációs, közművelődési és múzeumpedagógiai szempontok alapján elemezzük a siker hátterét, mutatjuk be a tevékenységek legfontosabb elemeit, tanulságait. Célunk, hogy jelen esettanulmány hozzájárulhasson további blockbuster kiállítások sikeres megvalósításához. Múzeumi kommunikáció, a látogatók és a múzeumi attrakciók kölcsönhatása A kommunikáció a múzeumok egyik alapvető feladata (Nielsen 2014), mely kiterjed a kiállításon belüli, valamint a kiállítás és a közönség közötti kommunikációs folyamatokra is. Külföldi és hazai szerzők is foglalkoznak a múzeumi kommunikációval és marketinggel egyaránt, mely területek a múzeumi mindennapok fontos részeivé váltak az elmúlt években, évtizedekben, mivel kommunikációs és marketing-eszközökkel szólíthatok meg leginkább a látogatók, akik a múzeumi kínálatot meghatározó szereplőkké váltak. McLean (McLean 1994, 47) szerint: „A marketing egy filozófia megvalósításához használatos eszközkészlet - egy olyan filozófiáé, mely a múzeumok működését azon emberek szemével nézi, akikért a múzeumok vannak: azokéval, akik használják, és akik támogatják a múzeumokat.” A látogatókat tehát nem lehet figyelmen kívül hagyni egy-egy nagy kiállítás tervezésekor, hiszen ők a blockbuster kiállítások közvetett életre hívói. A múzeumi kommunikáció területéről két fontos szegmentumot emelhetünk ki, melyek nagyban meghatározzák egy-egy múzeumi attrakció sikerét: a sajtókommunikációt és a social media (közösségi média) kommunikációt. A médiajelenlét fontosságát emeli ki Bárd, melynél 427
