Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Régészet - Oravecz Hargita: Szekeres László emlékére. Földbeásott agyatárolók a Kőrös-kultúra Ludas-Budzsák-i településen
Keresztes Noémi Ninetta - Litauszki Zoltán Egy különleges késő bronzkori objektumtípus alakú, sokszor mindkét vége felé kiszélesedő szalagfül többnyire a váll vonalánál kezdődik, de előfordul peremből kiinduló, erősen perem fölé ívelő is (7. tábla 12-14. kép).39 Anyagukat tekintve vékonyfalú, gondosan megmunkált finomkerámiák, a bögrék kissé vastagabb falúak és durvább kidolgozásúak. Külső oldalukon sokszor figyelhető meg díszítés. Vízszintes és függőleges árokdíszek, ferde irányú kannelúrák, több elemből álló mintasorok - vízszintes vonalkötegekből kiinduló ferde vonalkötegek és háromszögek - jelennek meg rajtuk (7. tábla 15-17. kép). Az edénytípus különleges csoportját képezik a belsődíszes csészék, melyekből Taron viszonylag kevés került elő.40 A nagyobb, masszívabb töredékek tálak részei is lehetnek. Többféle minta jelenik meg rajtuk, a legegyszerűbbek csak koncentrikus körökből állnak (8. tábla 1. kép). A bonyolultabbak általában a perem alatt, sokszor a profilált hastörésnél kezdődnek. A hasvonal alatti részen fordított „V" alakú, több sorból álló, bekarcolt minták részletei figyelhetők meg több esetben (8. tábla 2-3. kép). A nagyobb belsődíszes töredékeken szintén több sorból álló, bekarcolt díszítés részlete figyelhető meg. Az edény aljánál koncentrikus kör, oldalánál szintén koncentrikus vonalköteg figyelhető meg, amelyeket függőleges irányú, több sorból álló vonaldísszel kötöttek össze (8. tábla 4. kép). Fazekak, házikerámia A többi kerámiatípustól viszonylag könnyen elkülöníthetőek a durvább kidolgozású, rosszabb LXXXVII. 16-17, 20-21). 39 Perem fölé ívelő fülek analógiái profilált és félgömbös hasú csészéken - Salgótarján-Zagy vapálfalva: Kemenczei 1984, Taf. LXIX. 6; Szajla: Kemenczei 1984, Taf. LXXI. 4,11,16; Taf. LXXII. 8,10; LXX1X. 5,8; Szirmabesenyő: Kemenczei 1984, Taf. XC1II. 21. 40 A tárgytípusnak sok Kyjatice lelőhelyről ismert párhuzama: a frissebb anyagok közül Ságújfaluról egy archaikusabb típus (Tankó 2004, 48, 55-56), illetve például a már sokat emlegetett szajlai temetőből, valamint Ózd-Kőaljáról is (Szajla: Kemenczei 1984, Taf. LXX1X. 4, Taf. LXXXI. 18; Ózd: Kemenczei 1984, Taf. LXXXIX. 17; Taf.XCl. 19,22). Mindemelletta korábban már említett, jelenleg publikálatlan Tar-Gaál-major lelőhelyen szintén megtaláltuk az edénytípus analógiáját. minőségű, vastagabb falú fazéktöredékek. A Kyjatice-kultúra egyik legkedveltebb edénytípusa. A fazekak, csuprok magasak, peremük általában egyenes, esetleg egészen enyhén kihajló. Tojásdad testűek, aljuk egyenesen levágott, vagy ritkábban alacsony talpkorongos kialakítású. A perem alatt gyakran kisebb-nagyobb ovális alakú fogófülek, vagy ritkábban szalagfülek jelennek meg (8. tábla 5-6., 9. kép). Néhány esetben a fogófül közvetlen a perem külső széléből indul ki, mintegy a megvastagított része annak. A perem alatt vagy a váll vonalában futó plasztikus bordákat beszurkálással, ferde bevagdalással vagy ujjbenyomkodással díszítették (8. tábla 7-8., 10. kép).41 Edénylábtöredék A kerámiaanyag egyik legkülönlegesebb darabja a telepkerítő árokból 7. objektum (SNR 46) előkerült szürkésbarna, réteges törésfelületén sötétszürke, tömör, emberi lábat formázó edényláb. A lábujjak letörtek, a lábfej a boka felé keskenyedik. A talp egyenes, stabilan áll. Bizonyosan másik tárgyhoz (edényhez?) csatlakozott, az illesztésnél a láb kissé kiszélesedik, felülete pedig enyhén domború és egyenetlen. A töredéken fekete, szerves (zsírszerű) lerakódás figyelhető meg. Mag.: 6,4 cm; Talph.: 6,4 cm; Talpsz.: 2,1-3,1 cm; Bokasz.: 3,3 cm (8. tábla 13. kép). A kora bronzkor végén és a középső bronzkorban terjed el az edények, oltárok emberlábbal történő megformálása. A tari töredék pontos párhuzamát a Kyjatice-kultúra leletei között a publikált leletanyagban egyelőre nem találjuk, jobb híján tehát máshol kerestük. A hasonló kivitelű, formájú és méretű lábak tipikusan középső bronzkori edényekhez,42 * * * * * madár alakú 41 Díszítésükben, anyagukban és formavilágukban is hasonlójellegű fazekak kerültek elő rengeteg más lelőhely mellett például Ózd-Kőaljáról, Sály-Tilalmastetőről, Cserépfalvárói, Bükkszentlászó-Nagysáncról (Ózd: Kemenczei 1984, Taf. XC1. 2, 4-8, 10; Taf. XCII. 6, 10; Sály: Kemenczei 1984,6,11-12; Cserépfalva: Kemenczei 1970, III. t. 5, 7-8; Bükkszentlászló: Kemenczei 1970, VI. t. 4). 42 Például: Iváncsa (Kovács 1977, Taf. 36). 47
