Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Régészet - Oravecz Hargita: Szekeres László emlékére. Földbeásott agyatárolók a Kőrös-kultúra Ludas-Budzsák-i településen
Keresztes Noémi Ninetta - Litauszki Zoltán Egy különleges késő bronzkori objektumtípus csörgőkhöz,43 illetve esetleg székmodellekhez44 tartoznak.45 A Vatya-kultúrában, a mészbetétes kerámia kultúrájában, a hatvani kultúrában, valamint a füzesabonyi kultúrában is megjelennek. A késő bronzkorban már jóval kevesebb párhuzamot találunk, például Sály-Vízoldal lelőhelyen került elő egy formájában és kialakításában is hasonló lábtöredék, de az több helyen is díszített.46 Tartól mindössze 18 km-re, Zagyvapálfalván (ma Salgótarján része) a pilinyi kultúra temetőjéből is előkerült egy négy lábon álló késő bronzkori urna. A vizsgált töredékhez képest a lábak némileg hosszabbak és laposabbak, valamint a „vádli" rész rövidebb, de elképzelhető, hogy hasonló jellegű edény részét találtuk meg a telepkerítő árokban.47 Másodlagos égésnyomok Tekintettel arra, hogy szinte mindegyik fentebb tárgyalt edénytípus érintett a kérdésben, öszszességében tárgyaljuk a töredékeken látható erős másodlagos égésnyomokat. Elsősorban a máglyából kerültek elő hasonló darabok, de a temető-, sőt a telepkerítő árokból is, annak következtében, hogy az égésterméket áthúzták a máglyából az árkokba. A másodlagosan égett kerámiák textúrája és színe is erősen megváltozott. Az enyhébb esetekben csak fekete vagy szürkés foltok jelentek meg az edényeken, de a legerősebb hőhatásnak kitett darabokon egyéb változások is jelentkeztek. Gyenge, porózus, szinte salakos anyagúvá váltak, jelentősen könnyebbek, mint 43 Például: Királyszentistván (Kovács 1977, Taf. 20). 44 Például: Dárda (Kovács 1977, Taf. 19; Kiss 2007, Tab. XXIII. i-к.). 45 Unikális leletként megemlíthető még a tárgy típushoz az Ároktő-Dongóhalom bronzkori teli területén előkerült, emberi lábat formázó, az ásató által valószínűleg edénytartóként meghatározott tárgy. Ellenben ez kétszer akkora, mint az általunk vizsgált töredék, illetve elnagyoltabb, viszonylag sematikus kivitelezésű. A tari példánnyal ellentétben itt még a felső részen megfigyelhető sérülés ellenére is egyértelmű, hogy a tárgy önmagában állt, nem csatlakozott további részekhez (P. Fischl 2006, 24,158-159). 46 Kemenczei 1970, IV. t. 8; Kemenczei 1984, Taf XCIII. 18. 47 Kovács 1977, Taf 54. a többi töredék, felületük erősen berepedezett, a halványszürke alapszínben pedig nagyméretű fehér és halványrózsaszín foltok tűntek fel (8. tábla 11-12. kép).48 Egyéb agyagtárgyak Agyagnehezékek Két agyagnehezék töredék került elő,49 az egyik a máglyából, a másik a mellette lévő temetőkerítő árokból. Formájukban eltérőek, de mindkettő hiányos. A máglyában talált darab vörösesbarna színű, kerámiazúzalékkal soványított, kúp alakú nehezék ívelt oldal- és aljindításának töredéke. Az árokból egy vörösesbarna, kőzúzalékkal soványított, csonkagúla alakú nehezék részlete került elő, melynek felső részén hosszanti irányú, kerek alakú furat fut a felfüggesztéshez (9. tábla 1-2. kép). A Kyjatice-kultúra feltárt földváraiban és telepein gyakorta megjelenő tárgytípus, illetve párhuzamaik ismertek a pilinyi, az urnamezős és a lausitzi kultúrából is.50 A gúla alakúhoz igen hasonló töredék került elő Szilvásvárad-Töröksáncon, illetve ép állapotban Felsőtárkány-Várhegyen.51 Agyagkarikák, agyagkorongok A lelőhelyen összesen öt agyagkarika töredéket találtunk (9. tábla 5-9. kép),52 egyet a máglyában, a többit pedig az ahhoz kapcsolódó temetőárokban. A karikák közül egy sem teljes, mindegyik csak töredék, nagyjából az eredeti tárgy negyede. Színük általában vörösesbarna, némelyiken 48 Az ilyen mértékű változásokhoz 1100-1200 °C hőmérsékletre van szükség. A kisebb hőhatásnak kitett és ezért csak enyhén foltos kerámiatöredékek tehát eredetileg messzebb helyezkedtek el a máglya legmelegebb pontjaitól (Gucsi - Szabó 2018, 229). 49 Ltsz.: 2018.2.2315,2328. 50 D. Matuz 1999, 43. 51 D. Matuz 1991, 20. kép; D. Matuz 1999, 31. kép 1-2; D. Matuz - Nováki 2002, Abb. 78, 4-5. 52 Ltsz.: 2018.2.2313; 2316-2320. 48
