Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Ament-Kovács Bence: Szibilla jóslataitól a Teknyőkaparó jövendőléséig. Hasonlóságok és különbségek a magyarországi német és a Szeged-Makó környéki eszkatológikus foklklórban
Ament-Kovács Bence Szibilla jóslataitól a Teknyőkaparó jövendöléseiig meghódítja a Szentföldet és a fára akasztja páncélját.61 Ezen motívumok alapján a Kyff háuser típusú mondák körébe sorolhatók a jóslatok. A cseh monda szerint a Blanik-hegy gyomrából szükség esetén, és a hegy tetején álló fa kizöldülésekor törnek elő a segítő lovagok (Albert-Niederle 1885,4437]. Németországi szövegek szerint Kyffháuser hegyében Barbarossa Frigyes alszik, ébredése után pajzsát egy kiszáradt fára akasztja, amitől a fa kizöldül a jobb idők eljövetelét jelezve.62 A monda szórványosnak tartott63 magyar vonatkozásait elsősorban Mátyás király kapcsán adatolták, de más magyar vezetőket is várnak hasonló módon vissza.64 Álláspontom szerint a szövegeknek nem csupán a visszatérő hős, hanem a kivirágzó, elszáradt fa is fontos momentuma. Manfred Lurker hangsúlyozza, hogy az utolsó csata helyszínét a németországi adatközlők gyakran egy kiszáradt fához teszik (Lurker 1991,828]. Ezt a Deutsche Mythologie is megerősíti, mely szerint az utolsó csata eljövetelét a Walserfelden kizöldülő fa jelzi, a csata során pedig Frigyes császár ennek ágára akasztja pajzsát, mindenki odasereglik, és a hatalmas vérfürdőben, ahol a cipőket veti a vér, a jók legyőzik a rosszakat (Grimm 1835, 538]. Egy diósberényi példa szerint: „Annyi ember marad, amennyi egy fa alatt elfér:"6S, Egy hajósi példa szerint pedig: „Annyian maradnak életben, hogy egyetlen kocsi elbírja őket. Prága városában lesz az utolsó csata, ott hullámokat vet majd a vér [...] Prága városában, Jozefát völgyében van egy kiszáradt fa, [...] az utolsó csatában tele lesz vérrel, akkor ez a fa még egyszer kifog hajtani."66 Ezek szerint elképzelhető, hogy a szóbeliségben gyűjthető ez irányú jóslatok nem a könyvből 61 Uo., 60-61. 62 Grimm 1835, 537. — A későbbiekben Grimm 1 típus 63 Magyar Zoltán munkájában összegezve vizsgálja a hősök, uralkodók visszatérésének momentumát, de nem pusztán a Kyffháuser- típusú szövegeket. Magyar 2001. 64 Munkám szempontjából a monda külön érdekessége a hegybe vonulás előtti motívum: „Mátyásnak már csak annyi katonája maradt, hogy egy nagy hársfa árnyékában mindnyájan elfértek.” Lengyel, 1972, 236. 65 Ament Józsefné Binder Katalin (1934) 66 Schön 2005, 22. 56. számon. származnak. Tehát a monda nem csupán a Grimmféle, első, klasszikus Kyffháuser típusban élt (a továbbiakban: Grimm 1 típus], hanem a második példában is (a továbbiakban: Grimm 2 típus], melynek nem a hős visszatérése, hanem a világ végén kizöldellő fa áll a középpontjában. Ezért lehetséges, hogy az elsődleges szóbeliségben a visszatérés nélküli Grimm 2 típus élt, míg a másodlagos szóbeliségben, a Grimm 1 típus. Mivel a hazai német folklórban nem adatolható a Grimm 1 típus, felmerül a kérdés, hogy egyáltalán gyökeret vert-e? A németek lakta törzsterületeken és a nyugati szlávoknál sok adatot találunk rá, sőt egész Európában jellegzetes mondatípus.67 A monda alakult a lokális helynevekhez, így nem ritka, hogy egy országban több helyen várják vissza a hősöket.68 Sikerére utal, hogy a 20. század során az európai néprajzkutatók által még nagy számban gyűjthető volt, sőt napjainkban is ismerik az emblematikus, identitást meghatározó helyek lakói. Összegzés Munkámban akarattal kerültem a monda kifejezést, hiszen ezen jóslatok nem egyértelműen sorolhatók be a monda műfajába. A diósberényi és hőgyészi szövegek, fabulat jellegű hiedelemközlések (Keszeg 2011,77), míg a hajósiak sokkal 67 A Grimm 1 típus egyes változatai szerint vadászok/ pászotok/zenészek találnak rá az alvó uralkodóra, ám ez a motívum hazánkban hiányzik a történetekből. A ponyvában nem szerepel a szóbeliségben adatolható, azon uralkodók visszatérésével kapcsolatos fordulat, miszerint az uralkodó akkor tér vissza, ha szakálla körbenövi az előtte lévő kőasztalt, vagy érmét. Dobos 1981,878, valamint: Magyar 2001, 54 68 Az előbukkanó hős lehet Barbarossa Frigyes, II. Frigyes, Nagy Károly, esetleg egyéb német császárok. Odenberg, Untersber, Königsberg és Kaiserslautern lakói egyaránt úgy hiszik, hogy náluk pihennek a hegy gyomrában. In: Magyar 2001,60. A Kyffháuser típusú mondákban eredetileg a szintén Hohenstauff II. Frigyest várták vissza alattvalói. Bár a magam részéről e tényt kérdésesnek tartom, mivel II. Frigyes Barbarossa (1.) Frigyes után uralkodott. Vö.: Heller 1908,12. Csehországban Pilgram vidékén a Svidník hegyet, Nachod környékén pedig Turov hegyet jelölik meg helyszínként. Albert-Nederle 1885. 314
