Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Ament-Kovács Bence: Szibilla jóslataitól a Teknyőkaparó jövendőléséig. Hasonlóságok és különbségek a magyarországi német és a Szeged-Makó környéki eszkatológikus foklklórban
Ament-Kovács Bence Szibilla jóslataitól a Teknyőkaparó jövendöléseiig 68]. Tápén 1913. április 14-én üstököst láttak, Hajóson pedig az égbolton egy álló katonát véltek felfedezni. Az említett, katonává váló üstököst 1913-ban Gyulán is látni vélték.51 Az utolsó csata mindent és mindenkit elsöpörő bemutatása igen változatos, és egy valamiben az adatközlőknél és a jóskönyvben is azonos: a háborúban patakokban folyik majd a vér, és igen kevesen maradnak életben. Azonban fontos különbség, hogy a hajósi szövegek szerint az utolsó csata világméretű lesz,52 míg a Teknyőkaparóhoz köthető jóslatokban az adatközlők általában aktualizálják a csata résztvevőit, és lokalizálják annak helyszínét. A folklórszövegek szerint, a korábban megjósolt találmányokhoz hasonlóan a háború során még „nem látott”53 fegyvereket vetnek be. Ehhez kapcsolódóan, a jóskönyvben nem szerepelnek, de országos elterjedtségűek a sárga veszedelemre reflektáló jóslatok.54 Bizonyos adatközlők esetében a könyvhöz hasonlóan elkülönül az utolsó csata, illetve a világvége/végítélet fogalma. A nagy változatosságot felvonultató katasztrófák közül a világ kataklizmatikus, tűz általi megsemmisülése a leggyakoribb. Feltehetően ehhez a gondolathoz kapcsolódnak Polner adatai, miszerint akik a víznél maradnak, azok élik túl a katasztrófát.55 A könyv az utolsó ítélettel zárja tartalmát,56 azonban sem a Szibilla jóslatok ciklikus szemléletű szóbeli anyagában (Gurevics 1974, 31), sem a Teknyőkaparóra hivatkozó szövegekben itt még nem ér véget a világ, hiszen a túlélő emberek békességben építik azt újjá. Ellentétben a hivatalos katolikus értelmezéssel, miszerint pusztán a megkeresztelt hívők támadhatnak fel,57 az utolsó ítélet és a feltámadás után pedig 51 Az égen feltűnő jelekről összefoglaló tanulmányt közöl Landgraf 2010. http://www.mediakutato.hu/ cikk/2010_01tavasz/08_elso_vilaghaboru_halley_vilagvege (letöltve: 2019.01.19.) 52 Schön 2005. 22. 56. számon. 53 Schön 2005, 21-22.55. számon. Valamint: Polner 1980, 43-44.11/g. számon. 54 Polner 2008, 1034. szn. Valamint: Barka Györgyné Kresz Borbála (1942) 55 Polner 1980,40-41.9/b; 48.14/g; 49.14/í. számokon. 56 Die Sibyllinischen Bücher 70. 57 Richard Landes az eszkatológia négy formáját különbözteti meg. Elsőként annak morális formáját, amikor az egyéni viselkedés szerint történik a megítéltetés. Másodikként annak hitbéli formáját, nem földi bőségben töltött élet, hanem menynybemenetel következik.58 A túlélőkről szóló jóslatok két csoportba sorolhatók. Az elsőbe tartoznak azon, mindhárom helyszínen, illetve a könyvben is megtalálható szövegek, melyek a túlélő emberek igen csekély számát adatolják. A második, elsősorban magyar nyelvterületen gyűjthető csoportba pedig azon jóslatoktartoznak, melyek a férfiak „kihalását” és ennél fogva a nők szenvedését, uralmukat írják le. Az utolsó csata túlélőkre vonatkozó jóslatai közül kiemelkedik egy, a jóskönyvben is szereplő motívum, amely talán hazánkban a legtöbb helyen adatolható: a háború túlélői összegyűlnek egy fánál, és olyan kevesen maradnak, hogy elférnek alatta, majd egy pap misét mond nekik.59 Az újra kizöldellő fa — A Kyffháuser-mondatípus kettős terjedési lehetőségei Mint arra korábban rámutattam, a Will Erich Peuckert által cseh nemzeti változatként azonosított, Hajóson németnyelven föllelt jóskönyvben több cseh helynév szerepel, ráadásul fellelhető benne a Blanik-hegyből előtörő, Csehországot megmentő lovagok legendája.60 A könyv végén pedig azt olvashatjuk, hogy a Messiás sírjából kinövő, az idők kezdete óta ott álló tölgyfa akkor zöldül ki újra, amikor egy nyugati király amikor egy vallás követői részesülhetnek az üdvösség monopóliumából. Harmadikként az Annihilátius eszkatológiát, mely szerint minden élet elpusztul, negyedikként pedig az Avertív eszkatológiát, miszerint egyes események meggyorsítják a pusztulást. In: Landes 2015,1098. 58 Előd 1983, 654. A középkor nagy éhezései csak erősítették a kor emberének utolsó ítélet utáni és tejjel-mézzel folyó országba való eljutási vágyát, ahogyan a magyarországi parasztság a feltámadást és a túlvilági életet elsősorban testével együtt tudta elképzelni. Gurevics 1987, 233. 59 Die Sibyllinischen Bücher 56-59. Valamint: Ament Józsefné Binder Katalin (1934); Manhalt Mátyásné Ament Veronika (1928). Ezen túl: Schön 2005,23.60. számon. Továbbá: Polner 1980,40.9/a; 49-50.14/1.; 51.15/a; 52.15/d; 52.15/e; 76.41; 50-51.15; 46.13/a; 62. 20/e. számokon. 60 Die Sibyllinischen Bücher, 56-58. 313
