Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Ament-Kovács Bence: Szibilla jóslataitól a Teknyőkaparó jövendőléséig. Hasonlóságok és különbségek a magyarországi német és a Szeged-Makó környéki eszkatológikus foklklórban
Ament-Kovács Bence Szibilla jóslataitól a Teknyőkaparó jövendöléseiig Magyar történeti távlatú összefoglaló munka e témában nyomdatörténeti szempontból született, György Lajos tollából 1929-ben10 11 és Soltész Zoltánnééból 1956-ban.11 Néprajzi szempontból hazánkban szintén esettanulmányszerűen foglalkozott a témával néhány kutató. Közülük az első Kálmány Lajos, aki Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban című kötetében, 1893- ban már önálló fejezetet szentelt a világvégének (világégésnek).12 A folklóranyagot és a Szibilla típusú (szlovák és cseh nyelvű) ponyvákat vetette össze Száz Pál, aki hozzám hasonlóan nagyszüleitől hallott gyermekkorában a jóslatokról (Száz 2014). Krupa András beszámol a ponyvák békéscsabai és tótkomlósi evangélikus szlovákok világképére gyakorolt hatásáról (Krupa 1987, 168), ahogy Gagyi József is az erdélyi magyarok esetében (Gagyi-Dyekiss 2015, 454-459). Schön Mária igen sok Szibilla jóslathoz kötődő magyarországi német szöveget közölt (Schön 2005), ráadásul ezek az általa gyűjtött szövegkorpusz pusztán egy szeletét képzik. Egy Szibilla könyvre hivatkozó szöveget tett közzé Dobos Ilona Ordódy József meséi közé ágyazva,13 ezen kívül Barna Gábor is hasonló adatokról számol be.14 Törőcsik István a jászsági Jezsovita könyv vizsgálatakor rokonponyvaként tekintett jelen típusra (Törőcsik 2005), Magyar Zoltán pedig gyűjtései során több Szibilla által kinyilatkoztatott szöveget is rögzített (Magyar 2013,187). Voigt Vilmos használta tudtommal első alkalommal a vaticana ex eventu típusú jóslat kifejezést jelen eszkatológikus anyagra,15 aki a paraszti jövendölésekről a következőket állapítja meg: 1: nem tudjuk mikor élt a jós, de a jósolt dolgok előtt. 2: A jós neve, életmódja, foglalkozása különös. 3: Rendelkezik valamilyen természetfeletti tudással. 4: Beteljesült, amit mondott (Voigt 2005,15). Szepes Erika mutatott rá, hogy az ókori hiedelmek szerint a jövőt 10 Egy középkori Sibylla-vers régi magyar irodalmunkban. A hivatkozásokban: György 1929. 11 A XVI. századi bártfai nyomtatványok könyvdíszei. A hivatkozásokban: Soltész 1956. 12 A hivatkozásokban: Kálmány 1893, 65-74. 13 Dobos 1981,239-241. Adatait bővebben elemzi: Száz 2014,160-162. 14 Barna2012.http://esolap.hu/archive/entryView/1365 (letöltve: 2019.01.19.) 15 Mircea Eliade gondolatára hivatkozva: Voigt 2000/a, 74. csak a halott lények ismerik (Szepes 2001,139). Hasonlóan a folklórhoz, ahol a jósok általában idősebb, ősz emberek (Keszeg 2011, 295). Más alkalommal pedig az elmesélés időpontjában már elhunyt történelmi személyek, például Csokonai Vitéz Mihály, Ferenc Jóska, Kossuth Lajos vagy maga Jézus Krisztus.16 Polner Zoltán volt Kálmány Lajos óta az első, aki nagyobb figyelmet szentelt ezen jóslatoknak. Egyaránt Szeged (tágabb) környékén gyűjtöttek, hiszen a táj folklórja archaikusnak volt tekinthető. Polner 1980-as munkájának grandiózusságát mutatja, hogy 21 helyiség 151 adatközlőjét szólaltatta meg az Öreg Teknyősről.17 Mivel a kortárs kutatók közül Polner szerepe úttörő volt, ezért egyedi, Csongrád megyei sajátosságnak tartotta a szövegkorpuszt. Ezt Voigt Vilmos főként Gagyi József kutatásainak fényében 2000-ben cáfolta meg.18 2008-as munkájában már Polner Zoltán is jelentősen árnyaltabban fogalmazott témáját illetően. A nagyközönség elé tárta, hogy a magukra hagyott, idős adatközlők a társadalmi változások talán legnagyobb elszenvedői, a Teknyőkaparót azonban továbbra is táltosnak tekintette (Polner 2008,1028-1036). Szibillák a görög-római korban és a korai kereszténységben A Szibilla név eredetileg ókori női személynév volt, mely később tisztségnév, illetve a jósnő szinonimája lett. Feltehetően az első Szibilla Apollón Szmintheus papnője volt. A legtöbb forrás más és más számú Szibilláról számol be az antik világban, ám egyikük sem rendelkezett saját jósdával (Botovinyik 1988,757). Rómában a tiburi- és a cumaei szibilla mellett Szibillaként ismerték Theodórosz lányát, aki a legendák 16 Galuska 1992, 46. valamint: Polner 1980, 50-51. 15. számon. 17 Megjegyzendő, hogy a Teknyőkaparónak tulajdonított jóslatok jelentős egyezést mutatnak többek között Alois Irmaierével és a szintén németországi Mühlhiaslével, ezentúl Pénzásó Pistáéval. Vö.: Bekh 2005b, 9-11; Bekh 2005/a, 31-54. Valamint: Füvessy 2007, 81. 18 Gagyi 1998,49-59. adataira reflektál: Voigt 2000/a, 72. 304
