Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Irodalomtörténet - Bíró-Balogh Tamás: Juhász Gyula adalékok - Egy dedikációja és egy újabb kötet a könyvtárából
Bíró-Balogh Tamás juhász Gyula adalékok - Egy dedikációja és egy újabb kötet a könyvtárából 1997, 24-30). Lovas Borbála életéről ettől kezdve megfogyatkoznak az adatok. 1942. szeptember 18- án született László fiuk, aki később a szegedi gyermekklinika orvosaként a gyerek anesztézia emblematikus alakja lett.10 11 A család a világháborút Bácsalmáson vészelte át, és ez döntő volt: Szegeden maradt szüleit, testvéreit, sógornőjét és három hónapos unokahúgát Auschwitzba deportálták és megölték. 1998 decemberében hunyt el.11 * A kötet kiadói emblémával díszített előzéklapján még egy bejegyzés található: „Boriskának születésnapjára / Bernát István/Szegeden, 1920. / febr. lén." Az ajándékozási bejegyzés íróját, Bernát Istvánt nem sikerült azonosítani. Talán Lustig Borbála ekkori udvarlója volt. Két dolog bizonyos. Egyrészt szép gesztust tett: először dedikáltatta Juhász Gyulával a kötetet Borsika számára (január 30-án), majd két nappal később (február 1-jén) a lánynak adta születésnapi ajándék gyanánt. Másodszor: ha valóban udvarlási célzattal adta, nem ért célt. „Lustig Boriska Szeged, Zitter Zoltán Budapest, jegyesek”, adták hírül egy év múlva.12 Bár a könyv közvetve jutott a költőtől a címzettig, talán Juhász Gyula is ismerte Boriskát; de a családját nagy valósszínűséggel igen. A költő közeli barátja - és egyik versének ihletője - volt FischofÁgota (1895-1976) könyvtáros, aki éppen ekkoriban, 1919-1924 között dolgozott a Városi Könyvtárban; Lovas Borbála édesanyját pedig Fischof Etelkának hívták. Közvetlen rokonságra nem találtunk adatot, de vélhetően egy család tagjai voltak. 10 Az ő nevéhez fűződik az a közel húszéves gyakorlat, hogy nem kézben hordoztáka gyerekklinika kis betegeit, hanem kórházi használatra átalakított bevásárlókocsikban. Ld. Tímár Kriszta: Megunta a kézben cipelést: altatóorvos ötlete volta bevásárlókocsi. Délmagyarország, 2015. febr. 27. 11 Délmagyarország, 1998. dec. 23., 18. 12 Az Újság, 1921. okt. 8., 5. 2. Ugyancsak az antikvarium.hu egyik aukcióján, a 2017. dec. 7-17. között tartott 5. online árverésen, 180. számú tételként cserélt gazdát Keleti Arthur röviden Pax vobiscum című kötete, amelyet a „kámzsás költő” Juhász Gyulának adott. A kötet maga is érdekes. Teljes címe barokkosán hosszú: Pax vobiscum, avagy egy költő pásztorlevele a nyájas olvasókhoz, amelyben Padovában eltöltött boldog napjait idézvén, látni tanítja, inti, megfedi őkets végül is megbékül vélük, és a címlap leírása szerint „51 kis kőrajzzal csinosította Fáy Dezső”. Budapesten, az Amicus nevű bibliofil kiadó adta ki, 1923-as évmegjelöléssel, de valójában már 1922 decemberében piacra került. A Pápai nyomda készítette, 500 kézzel számozott példányban a „legjobb merített papíron” a szerző és művész aláírásával, ezek közül 1-25. egész bőrkötésben, 26-100. félbőrkötésben, 101-500. különböző kötésekben; ezeken felül 25 példány sárga japán papíron, mely példányok csak a kiadónál voltak beszerezhetők. Jelen példány számozatlan, viszont a szerző által Juhász Gyula számára dedikált: Ezt az antik Padova köveiről írott költeményt / Juhász Gyula Mesternek a nagyszerű költőnek küldöm - / a régi szeretettel / Budapest, 1927 febr lén. / Keleti Arthur. Keleti Arthur (1889-1969): költő, műfordító volt. Megjelent köteteinek kiállítása nagyfokú művészi igényességről tanúskodik, mindegyik bibliofil műremek. Könyveit olyan festők illusztrálták, mint Gulácsy Lajos vagy Fáy Dezső. Verseinek első gyűjteménye 1912-ben jelent meg, a Pax vosiscum a negyedik saját munkája. A költő 1913-as padovai élményeiből született mű 1922 végén került az olvasók elé, és Keleti az olasz kisvárosról és lakóiról szóló versciklust „Gulácsy Lajosnak, Itália elborult szerelmesének” ajánlotta. A kötet illusztrálására Gulácsy tanítványát, Fáy Dezsőt kérte fel, és az illusztrátor egyénisége a könyvhöz készült ötven képben teljes önállóságában bontakozott ki. Együttműködésükből igazi könyvművészeti műalkotás született. Juhász Gyula és Keleti Arthur 1914 óta ismerték 289
