Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó hogy az eredetileg 8 oldalasra tervezett lap az igények gyors növekedését követve hamarosan 10, 12, sőt 14 oldalasra nőtt. Olyan rotációs kellett tehát, amely a nagy, 32 oldalas újságot is nyomni tudta. (Ekkor, 1907. szept.: indult meg a lap irodalmi melléklete, a Népszava Olvasótára is.) Újabb komoly előrelépés volt, 1912/13 fordulóján szedőgépeket szereztek be, s a nyomda az addigi kézi szedésről 1913. jan. 4-én áttért a gépi szedésre. 1930: a Világosság Nyomda 25 éves történetére visszatekintő „díszmunka” már nagy, jelentős nyomdaként ünnepelhette önmagát. -1909 ősze ezen belül is fordulópontot jelentett. Az elkészült új pártszékházban a nyomda is, miként a szerkesztőség, a kiadóhivatal és könyvkereskedés is, új, optimális helyre költözhetett, s a Conti utcában a lapcsinálás teljes vertikuma egyetlen, egységes rendszerben dolgozhatott, lényegesen jobb körülmények között. - A kiadóhivatal, amely nemcsak a szerkesztőségnél, de a nyomdánál is kevésbé „látványos" része volt a lapcsinálásnak, olyan háttérintézmény, amely döntően befolyásolta a Népszava sikerét, elterj edtségét. Az előfizetések gyűjtése, az utcai árusítás megszervezése, az expediálás, a sokrétű adminisztráció egyaránt szolgálta a lap terítését, és az anyagi bázis megerősödését. A kiadóhivatal vezetője 1905/18: Bíró Dezső (1880-1932), a grafikus Bíró Mihály testvére volt, utóda 1919/39: Haáz Kálmán (1878-1939), aki 1903-tól dolgozott a kiadóhivatalban, majd az ő hirtelen halála után Linhardt Antal, majd 1944-ig Szepessy Albert. 1905/44 közt e terület is nagyot fejlődött, létszámban, eszközökben s persze munkában is. Bíró, amikor 1915-ben áttekintette tíz évét, nem véletlenül emelte ki, hogy 1905-ben kilenc ember hordta ki az újságot, 1915-ben már 230! A kihordáshoz 1913/14: két nagy teherautót is üzembe állítottak. A vh. kitörése (1914) után ugyan ezeket a hadsereg lefoglalta, de - sajátos ingyenpropaganda - az autók oldalán a háború éveiben is nagy vörös betűk hirdették, hogy a Népszavához tartoztak. A munkát elég nagy részben autodidakta munkások végezték. (Maguk a vezetők, pl. Haáz is, e kategóriába tartoztak.) Különösen nagy és fontos szerepük volt az előfizetőket gyűjtő Népszava-agitátoroknak. Egyikük, a Debrecenből Bp.-re fölkerült cipészmunkás, Balogh István, a „Tuta”, aki több mint egy évtizedig, 1913-ig a lelke és motorja volt e munkának, legendás figurává nőtt. Révész Mihálytól Farkas Antalig többen nyilvánosan is megemlékeztek róla, Mónus Illés pedig 1922-ben így írt róla és társairól: „A névtelenek soraiból kiemelkedik emlékezetünkben Balogh István, Amerikában élő cipőfelsőrész-készítő elvtársunk, aki egymaga 1000-1200 előfizetőt gyűjtött egy-egy májusi felvonuláson. Emlékezetes marad az az ügyesség, lelki készség, odaadás és siker, amivel a Népszava agitációját folytatta. Balogh Tuta [...] a névtelenek élén haladt, nem ismert mást, mint a szocializmus nemes eszméjét, és a Népszavát, és ezért dolgozott. A Népszava ereje, elterjedtsége, és biztos, szilárd talapzata: a névtelenek munkáján épült föl. A kiadóhivatal sikeres munkája nekik köszönhető." Az előfizetés-gyűjtés szempontjából jó alkalmaknak bizonyultak az ún. Népszavanapok. 1909. ápr. elején pl. 733, máj. elején két nap alatt 1764,1910. máj. elején 2449 új előfizető volt az ilyen napok eredménye. Egy másik megemlékezés Balogh munkamódszerét is bemutatta: „Nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy Népszava-előfizető blokkal és ceruzával a kezében meg ne jelenjék ott, ahol munkásgyűlés, kedélyes este, kultúrdélután, vagy hasonló összejövetel volt. Az igazi területe mégis a tömeggyűlés volt.” - A harmadik fontos háttérintézmény a Népszava könyvkereskedése volt. Ez is még jóval a napilappá válás előtt nyílt meg, s végig talpon maradt. Önmagáról jogos önérzettel vallhatta: „Az egész világ szociálista irodalmának egyedüli raktára Magyarországon. / Magyar pártirodalom, szociálpolitikai, tudományos és szépirodalmi művek. / Minden megrendelést gyorsan szállít." „Kapható teljes magyar, német, szerb és román pártirodalom. A könyvkereskedés megszerez a legjutányosabban és leggyorsabban minden könyvet." 10 fillér ráfizetéssel félkemény kötést is ad. Vidéki megrendeléseknél azonban postaköltséget is fölszámoltak. Telefonon is elérhetők voltak. Mivel a könyvkereskedés egyben „társadalomtudományi kiadóvállalat" is volt, saját könyveiket, füzeteiket is árusították. így pl. Marx Bérmunka és tőke c. művét éppúgy forgalmazták, mint Engels, Bebel, 234
