Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Felletár Zsolt: Az iparszerű szeszgyártás születése és kezdeti nehézségei a 19. századi Szegeden (1838 - 1869)
Felletár Zsolt Az iparszerű szeszgyártás születése és kezdeti nehézségei lett volna létfontosságú, hanem a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez is. Az alsóvárosi és felsővárosi szeszgyár egymást követő tulajdonosi köre egyre javuló tőkeellátottsággal rendelkezett, így a két gyár teljes élettartama alatt az egy tulajdonosra jutó átlagos működtetési idő 8, illetve ~10 év volt, a palánki Gábriel-féle szeszgyár szerénynek mondható 5 évével szemben. A b. Dercsényi fivérek jogszabályi előírásokat - 1840. évi XVIII. törvénycikk a közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól - követve alapítottak ún. személyegyesítő társaságot, mely családi vállalkozásként működött. A nagyüzemi termelés beindításához azonban még jelentősebb összegű tőke bevonására volt szükség, ami három évtizeddel később kikényszerítette a részvénytársasági forma megjelenését a szegedi szesziparban. Ez azonban már átvezet a felsővárosi szeszgyár következő korszakához, melynek főszereplője a Szegedi Gyártelep részvénytársaság. Az 1840-1860-es időszakban már iparszerűen működő szegedi szeszipari vállalkozások viszonylag rövid időn belül bekövetkezett csődjét, illetve felszámolás útján történő megszűnését leggyakrabban a pénzügyi források - saját tőke, illetve kölcsön - elégtelen volta, és a megfelelő ipari-pénzügyi/tervezési ismeretek hiánya idézte elő. Igaz, a forradalom bukását követő Bach-korszak sem biztosított vállalkozásbarát gazdasági környezetet az alultőkésített „fabrikák” és manufaktúrák számára. Felmayer Antal Pál61 - Palánk (kereskedő és kisiparos) Felmayer Antal országos hírű kékfestőgyáros fia elsődlegesen fűszerkereskedőként vált ismertté, aki az élelmiszerboltján keresztül hirdette saját készítésű szeszesital termékeit: szilvóriumot, rumot és likőrt. Reizner János szerint ifj. Felmayer Antal - Pick Mórhoz és Patzauer Miksához hasonlóan - kézi erővel, hideg úton, tehát gőzgép közbeiktatása nélkül állította elő szeszesital-gyártmányait, melyek éves mennyisége elérte az 1500 akót. 61 (Szeged, 1826 - Szeged, 1895) Patzauer Miksa62 - Palánk A Max Patzauer névvel először 1859-ben találkozhatunk, amikor Szeged város tanácsának bejelentette a „pálinka eladási szabad kereskedését.”63 A későbbi likőr-, rum- és pálinkagyáros ifj. Patzauer Miksa ekkor még csak 14 éves, ezért a bejelentő feltehetően az 1866-ban csődbe került, majd lejárt tartozásai miatt Amerikába emigrált64 nagybátyja lehetett. Éppen ezért érdekes az 1866. évi összeírás a szeged-belvárosi szeszmérőkről, melyben a 3-5. helyen lévő Paczauer Janka személye nem azonosított; talán Patzauer Miksa édesanyja lehetett, bár külföldre szökött férje, Patzauer Ede korábban nem szeszkereskedéssel foglalkozott. Az azonban biztos, hogy Patzauer Miksa szűkebb-szélesebb65 rokonságában volt több szeszkereskedő, így volt kitől megtanulnia a szakma üzleti fogásait. Apja 1866-ban külföldre szökött, így az egyedül maradt felesége 7 kiskorú gyermekét szegényes körülmények66 között nevelte, miközben Miksa fia katonai szolgálatát töltötte. Patzauer Janka hiába kérelmezte fia idő előtti leszerelését, kérelmét 62 (?, 1845 - Szeged, 1900) 63 Tanácsi mutató 1859,3342-es sorszámmal; 9093/870 MNL CSML Szeged 64 Ugyanez történt a Miskolcról származó Patzauer Edével is, Patzauer Miksa édesapjával 1866-ban, ezért nem kizárt, hogy oldalági rokonával, Patzauer Miksával együtt hagyta el Magyarországot. Patzauer Miksa később megtalálta számítását Chicagóban; ezt igazolja az 1879-ben a szegedi árvízkárosultak részére küldött 1000 frt támogatása. Forrás: Zsidók összeírása Szegeden, 1847.12.28, Tanácsi mutatók MNL CSML Szeged. Patzauer Edéné 1866.04.28-i kérvénye Szeged város tanácsához. Tanácsi mutatók 1866. MNL CSML Szeged. FL 1879.05.06. VU 1879,19. szám. 6 5 Patzauer Leopold - valószínűleg oldalági rokon - szintén Miskolcon folytatta szeszkereskedési tevékenységét, melyhez egyéni cégét 1867-ben jegyeztette be. BFL XV.20.V1I.3.C, Tekercsszám 9460/15.kötet/egyéni váll./1867-1868/. 66 „... tekintve azt, hogy folyamodónőnek férje habár életben volna is, azonban a kihallgatott tanuk és hiteles bizonyítványok szerént családját hűtlenül elhagyva külföldre távozott és családjátleg kevésbé sem segélyezi, sőt annak visszatérte többé aligha várható, továbbá folyamodónő a még otthon lévő 7 neveletlen és kiskorú gyermekeit eltartani beteges létére és minden vagyon hiányában kézi munkájával nem képes..."[Patzauer Janka 1866-os keltezésű kérelme fia, Patzauer Miksa leszerelése tárgyában). 160
