Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)

Történettudomány - Felletár Zsolt: Az iparszerű szeszgyártás születése és kezdeti nehézségei a 19. századi Szegeden (1838 - 1869)

Felletár Zsolt

Az iparszerű szeszgyártás születése és kezdeti nehézségei

1. kép: A gyár alaprajza a Giba-féle térképen (1841-1844). (MNL CSML Szeged)

2. kép: A gyár alaprajza a későbbi Kovács-féle gyárról (Bainville, 1854). (MNL CSML Szeged)

teljes berendezését, hintókat, stájer kocsikat, pár száz diófa csemetét, a helyi szeszgyár és teljes berendezése kétévi haszonbérbe adását stb. (PH 1842.06.02; 1842.09. 22; 1842. 09.29; 1844. 04. 07; 1844. 06. 23; 1844. 06. 27; 1844. 06. 30; 1844. 09. 05; 1844. 09. 12).

Visontai Kovács János, kijelölt csődgondnok két alkalommal sikertelenül kísérelte meg a felsővárosi szeszgyár, és a városközpontban felépített Dercsényi-ház árverésen történő értékesítését, amikor végre 1844. szeptember 19-én a szeszgyárat Schmidt Ferenc41 szegedi híd- és piacbérlő, a városháza melletti házat pedig Zsótér János vásárolta meg becsár alatt (PH 1844.09.05.,163; 1844. 09. 12., 179).42 Miután az ipartelep telke nem volt még teljesen kifizetve, a város 3600 frt veszteséget könyvelt el a b. Dercsényi fivérek bukásán.43 1845-ben a hitelezők b. Dercsényi fivérekkel szemben - az árveréseket követően

41 Később családnevét Kovácsra magyarosította.

42 A sajtóorgánumok csak az árverés tényét rögzítik.

43 Habermann Gusztáv szerint Szeged város a behajthatatlan követeléséhez később per útján Pesten hozzájutott (Habermann 1992, 56).

155