Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Felletár Zsolt: Az iparszerű szeszgyártás születése és kezdeti nehézségei a 19. századi Szegeden (1838 - 1869)
Felletár Zsolt Az iparszerű szeszgyártás születése és kezdeti nehézségei március 13-án a Dercsényi fivérek és hitveseik30 által az„ún. ingyenesben felállítandó pálinkagyár" megvalósítására kötött társas szerződésüket31 meghatalmazottjuk a szegedi tanácsnak benyújtotta, ahol azt 1840. május hó 29-én előjegyezték, majd kitáblázták.32 Az így újonnan alapított társaság október 22-én adásvételi szerződést kötött a várossal, melyben indusztriális célokra a városháza tőszomszédságában 616 négyszögöl telket33 vettek 8frt/négyszögöl áron, illetve Felsőváros észak-keleti részén 12,5 holdat 310 pfrt/hold34 bekerüléssel.35 Kilenc hónappal később az épülőfélben lévő gyár vezetése a pesti sajtóban hirdette jövőbeni termékeit kis- és nagybani vételre Pesten a Városháza u. 282. szám alatt, illetve Szegeden a gyár épületében Zimmermann igazgató úrnál.36 1 841 júliusában újabb hirdetést jelentettek meg, melyben a b. Dercsényi Pál épülő házában -„nagypiacon, a városház szegleten” - kialakításra kerülő „bor-, ser- és pálinka-áruló boltnak", ahol a gyár termékeit is értékesíteni fogják, haszonbérbe adását reklámozták.37 Az építés alatt álló gyárban 1841. augusztus 22-én a városi tanácstól műszaki szemlét hajtottakvégre, melynekjegyzőkönyvéből azonban nem lehet következtetni az építés készültségi fokára, mivel az a gyárat a Tiszával összekötő 30 b. Dercsényi Pál felesége Geymüller Henrika bécsi bárónő, b. Dercsényi ]ános b. Eichoff Erzsébetet vette feleségül. 31 A társaság megalapítására az 1840. évi XVIII. törvénycikk: a közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól hatályba lépése miatt került sor. 32 Tanácsi mutató 1847.10.29. MNL CSML Szeged 33 Itt építették fel a Dercsényi-házat, melyet később Zsótér Andor a csődeljárásban megvásárolt. 34 Reizner János szerint 32 holdat vettek 300 frt-jával.A terület eltérő nagyságára - Reizner-Felletár - magyarázat lehet egy rövid időn belüli, második lépcsőben megvalósított területvásárlás. 35 Tanácsi mutató 1840 IV.A.1003.a, 736. és 896. folyószám. MNL CSML Szeged 36 Szeszes pálinka Szegeden (PH 1841. 02. 24]. 37 „Bérleni szándékozók lássák el magokat háromszáz forint bánatpénzzel húszasokban, 's vagyonuk feletti bizonyítványokkal; szegényebb haszonbérlők köteleztetnek kezeseket nevezni. Kezesek Izraeliták is lehetnek. Zimmermann, b. Dercsényi felügyelője." Haszonbérbe adása egy új nagy bor-, pálinka- es ser áruló-boltnak a' városház szegleten, a’ nagy-piaczon Szegeden (PH 1841. 07.10). csatorna szemléjére irányult.38 A gyár készültségi foka különös jelentőséggel bír, mert máig nem egyértelmű, hogy amikor b. Dercsényi Pál csődbe került 1842-ben, fivérével meddig jutottak el az építkezésben. Reizner János39 szerint „... másikat felsőváros szélén, az úgynevezett „ingyenes" földekből [...], melyeken az építkezéseket s beruházásokat nagy arányokban meg is kezdettek, de ezeket be sem fejezve, 1842. évi márcz. 7-én csődbe jutottak.” A korabeli újságok, árverési hirdetmények csak b. Dercsényi Pál csődjéről tájékoztatnak, öccse János viszont nem jelenik meg, mint „csődbukott.” E látszólagos ellentmondásnak a magyarázata az, hogy a Dercsényi fivérek és feleségeik közkereseti társaságot alapítottak oly módon, hogy b. Dercsényi Pál beltagként teljes magánvagyonával felelt a társaság kötelezettségeiért, fivére és feleségeik kültagok voltak, akik csak a társaságba bevitt tőkével feleltek a hitelezők felé.40 A gyár csődbemenetelkori készültségi fokát a Giba Antal által 1841-1844-ben készített térkép rögzíti, melyet ha összehasonlítunk a Bainville Józsefvárosi főmérnök által 1854-ben készített gyár alaprajzzal, meglepő eredményre jutunk. Feltételezve, hogy a csődötjelentettb. Dercsényi Pál pénzügyi források hiányában nem folytathatta a szeszgyár építését, a gyárépület 1842-es készültségi foka - melyet az alaprajz és térkép egyezősége bizonyít - rendkívüli hasonlóságot mutat az 1854-es állapottal, azaz a négy fő épület és a szárazmalmok 1842-re már felépültek. A csődeljárás b. Dercsényi Pál teljes magyarországi vagyonára kiterjedt, emiatt több városban árverést hirdettek. Szegeden a városháza melletti kétemeletes házát és teljes bútorzatát, „kétezer egynéhányszáz gyapjas ürüt"; a Temes vármegyei Omoron háza teljes berendezését és az omori szeszgyár és serfőző egy évi haszonbérbe adását; a Pest megyei Gödön házának 38 Halácsy Miklós városi mérnök 1841.08.22-i jelentése Szeged város tanácsának. Tanácsi mutató, MNL CSML Szeged 39 Reizner János (Szeged, 1847 - Szeged, 1904) jogász, régész, történész, Szeged város főjegyzője, majd könyvtárigazgató és múzeumalapító igazgató. 40 A közkereseti társaságok működését az 1840. évi XVIII. tv. - a közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól - szabályozta. 154
