Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)

Történettudomány - Felletár Zsolt: Az iparszerű szeszgyártás születése és kezdeti nehézségei a 19. századi Szegeden (1838 - 1869)

Felletár Zsolt Az iparszerű szeszgyártás születése és kezdeti nehézségei amely a magyar bányajogi kódexet dolgozta ki. 1814-ben királyi tanácsosi címet kapott. Felesége, Kazinczy Ferenc nővére, Júlia. Dercsényi Pál23 a '30-as években Temes vár­megyében vármegyei táblabíró és a megyében található Omoron a kincstári szeszgyár bér­lője, tehát apjához hasonlóan foglalkozásától és végzettségétől eltérő területen vállalkozói tevékenységbe kezdett. 1838. március 21-én János öccsével együtt bárói és mágnási rangot szerzett. 1839-ben az 1838-as nagy pesti árvíz idején „teljesített buzgó munkálkodása,” valamint „hazánkban gazdasági iparfejlesztés iránt kitün­tetett érdemeire tekintettel" Buda és Pest városi tanácsa egyhangúlag polgáraik sorába iktatta (Jelenkor 1839. 08. 24]. Fivére, Dercsényi János Lajos24 a jogi vég­zettség megszerzését (1830] követően Bécsben az udvari kamaránál titkár, majd 1834-től udvari tanácsos. A testvérek közül ő volt a vállalkozóbb szellemű: az 1830-as években több alkalommal utazott külföldre korszerű gazdasági ismeretek és tudományos tapasztalatok szerzése végett. Ennek is köszönhette, hogy Firenzében a gazdá­­szatkedvelők akadémiájának tagjává választották, 1833-ban Párizsban pedig a Mezei Gazdászat Központi Királyi Társulata 1833. február 6-ai ülésén tartott értekezését ezüst emlékéremmel tisztelte meg. Több tanulmánya jelent meg nem csak hazájában, hanem négy nyelvre lefordítva több országban.25 1836-ban megválasztották a temesi Kamarai Igazgatóság elnökének, így Pál fivéréhez hasonlóan rendszeresen járt Temes vármegyében, valószínűleg Szeged érintésével. Két évvel később a „birodalmi kincstár tanácso­sa” címet kapta meg. 1839-ben fivérével együtt örökös bárói és magyar mágnási rangra emelték. Az első, Szegedhez köthető üzleti kapcsola­tuk a Szeged város által elzálogosított szőregi uradalom bérlése volt, majd a jól jövedelmező gabonakereskedésbe fogtak, amibe - a rossz nyelvek szerint - azért buktak bele, mert Sina 23 (Sátoraljaújhely, 1797 - Pest, 1843] 24 (Tokaj, 1802 - Bécs, 1863) 25 Gondolatok az industrialis kipallérozottságról irt ér­tekezéséhez. 1827.; A Magyarországi hitbizományok átalakítási tervéről. 1847. (A Magyar Tud. Akadémia által száz arannyal jutalmazott pályamunka) stb. báró26 érdekeit sértette. Mecénási tevékeny­ségük sem késlekedett sokáig, mintha ezzel is próbálták volna támogatni az üzleti elképze­léseik megvalósulását. B. Dercsényi Pál Gödön burgonyanemesítő iskolát működtetett, ahol külföldről hozatott fajtákat honosítottak. Innen 1839-ben Rohán fajtára nemesített krumplit hozatott Szegedre továbbszaporítási céllal, melyet a szegedi közgyűlésnek ajándékozott (Hírnök 1839. 11. 21., 366]. Ezt megismé­telve 1840-ben, újabb mérőnyi nemesített krumplival ajándékozta meg Szeged városát.27 Eközben öccse, János sem tétlenkedett: 100 frt összeget adományozott a szegedi kórház javára.28 Kezdeti erőfeszítéseik nagyon gyor­san „beértek”: „Dercsényi János polgári címmel megtiszteltetik"-olvasható az 1840. évi tanácsi jegyzőkönyvek között, majd még ugyanebben az évben a szegedi közgyűlés díszpolgárrá avat­ta.29 Szeszgyár-építési elképzelésük szakmailag megalapozottnak tűnt: a Tisza közelsége által biztosított volt a szeszgyártási technológia vízigénye, és az alapanyagként hasznosított gabona is a rendelkezésükre állt. Dercsényi Pál az omori szeszgyár bérlőjeként már kellő szakmai ismerettel bírt, és a megvalósításhoz szükséges tőke is nagyobb részt rendelkezésükre állt, még- Ha jelentős része nem is saját pénzügyi forrásból származott. Fejlesztési elképzelésük szegedi viszonylatban gigaberuházásnak szá­mított: keményítőgyár a Palánkban - Széchenyi tér, szeszgyár a Felső Tisza-parton. A két évvel későbbi árverési hirdetményből ismert, hogy Pest vármegyében, a gödi pusztán a Duna partján működő szeszgyárat is Dercsényi Pál működtette, így a rendelkezésükre álló saját tőkét, valamint a felvett kölcsönöket valóságban négy megvalósítás alatt álló/működő gyár kö­zött kellett megosztani (PH 1842.09.29]. 1840. 26 Báró Sina Simon (Bécs, 1810- Bécs, 1876): görög szár­mazású bankár és magyar arisztokrata, nagybirtokos, az MTA ig. tagja (1858). 27 Dercsényi Pál levele a Szegedi tanácsnak - Pest, 1840.03.24. Tanácsi mutató 1840 IV.A.1003.a, 915. folyószám. MNL CSML Szeged 28 Tanácsi mutató, 1840 IV.A.1003, folyószám: 895. MNL CSML Szeged 29 Tanácsi mutató, 1840 IV.A.1003, folyószám: 858. MNL CSML Szeged 153

Next

/
Thumbnails
Contents