Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Felletár Zsolt: Az iparszerű szeszgyártás születése és kezdeti nehézségei a 19. századi Szegeden (1838 - 1869)
Az iparszerű szeszgyártás születése és kezdeti nehézségei a 19. századi Szegeden (1838-1869) Felletár Zsolt „Kiki érti, hogy a föld nem azért míveltetik, hogy annak termése csak magát a földmívest táplálja, hanem hogy több termesztessék, mint amire annak szüksége van. Az, ami ezen felül felmarad [...] az teszi a tulajdonos bevételét, az táplálja a kereskedőt, kézművest, fábrikánst... Ha nincs több, mint amire a termesztőnek szüksége van, nem lesznek virágzó városok, nem lesz földi vagy tengeri katonaság.” [b. Dercsényi Pál: Tanácsadás a magyarországi mezei gazdák számára c. beszéde a pesti Kaszinóban, 1828) A kiegyezést követő évtizedekben Magyarországon a malomipart a gazdaságban betöltött szerepe1 alapján az ágazati rangsorban a szeszipar követte. Ettől eltérően Szegeden, a városkedvező földrajzi elhelyezkedésének és a jól, illetve időszakosan jól hajózható folyóinak köszönhetően az iparági besorolásban a szeszipart a faipar is megelőzte. Ennek ellenére a kibontakozóban lévő szeszipar gazdasági jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A19. század második felében a szeszipar a termékskáláját tekintve a nyers- és tiszta szesz1 2 előállításán túlmenően magában foglalta a szeszesitalok gyártását. Ennek megfelelően ugyanezen iparág állította elő a pálinka, rum, likőr és konyak italokat, illetve a szeszgyártás „melléktermékeként” keletkező élesztőt, kozmaolajat3 és szeszmoslékot. Ebből is látható, hogy a szesz előállítása és a szeszesital gyártása, bár egymáshoz szorosan kapcsolódó tevékenységek, a termékelőállítási pálya különböző szakaszán valósultak meg. 1 A szeszipar a malomipart követően a mezőgazdasági termények második legnagyobb felhasználója, azonban a termelési értékét tekintve már nem volt ennyire frekventált helyen az ágazati rangsorban (Sándor, 1954]. 2 Többszörös lepárlással tisztított szesz, melynek alkoholtartalma elérte a 95,6%-ot. 3 Kozmaolaj: az alkoholos erjedés során keletkező, az etanolnál hosszabb szénláncú alkoholok - pl. butanol, propanol stb. összefoglaló neve. A malomipart a szesziparral összehasonlítva jól definiálható hasonlóságok és különbségek állapíthatók meg. Bár mindkét ágazatot szoros kapcsolat fűzte a mezőgazdasághoz, a szeszipar kötődése az agráriumhoz komplexebb: felvásárolta a szeszgyártás alapanyagául szolgáló terményeket, ugyanakkor a szeszgyárak keretei közt működő szarvasmarha-hizlalókban képződött szervestrágyát a növénytermelésbe, a szesz előállítása során, melléktermékként képződő szeszmoslékot pedig takarmány-kiegészítőként a marhahizlalóknak értékesítették. A szeszipar és a mezőgazdasági vállalkozások vertikális integrációja éppen ezért szorosabb és szerteágazóbb volt, mint a malomipar - mezőgazdaság kapcsolata. Másik alapvető különbség a két ágazat eltérő gépigénye. Míg a malomipar technológiai fejlődése elválaszthatatlan a gőzgépek elterjedésétől, hatékonyságuk javulásától, addig a szesziparban ez nem kapott akkora hangsúlyt, mivel a gőzgépek szolgáltatta energiát többnyire csak az alapanyag-előkészítésben - gabona őrléséhez - hasznosították, az erjesztéshez és lepárláshoz, mint a technológiai folyamat főbb állomásaihoz nem. A szeszgyártási technológia műszaki fejlődését a gőzkazánok elterjedése és hatékonyságuk javulása, a szeszlepárló készülékek - a gőzkazán és 149
