Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Régészet - Oravecz Hargita: Szekeres László emlékére. Földbeásott agyatárolók a Kőrös-kultúra Ludas-Budzsák-i településen
Oravecz Hargita Földbeásott agyagtárolók a Körös kultúra Ludas-Budzsák-i településén-Finlayson 2009, 641-644, Tripkovic 2011, 159-172, Spasic-Zivanovic 2015, 219-230).4 Igénye azonban a magyar szerzők részéről is kezd egyre többet felmerülni, amit Kalla Gábor (Kalla 2013,9-36] Anders Alexandra és Raczky Pál pár éve megjelent tanulmányaikban fogalmaztak meg (Anders-Raczky 2013, 78-102]. Az újkőkorral foglalkozó kutatók előtt ismeretes, hogy a Körös kultúrának létezik két, határon túli települése, amelyek mostanáig nem kerültek részletesebb közlésre. Az egyik, Nosza-Gyöngypart (Nosa-Biserna obala], a másik, Ludas-Budzsák (Ludos-Budzak], A noszai ásatások összesen 53 földbeásott agyag tárolót, három cölöpszerkezetű házat (Sulman 1954,154, Garasanin 1960, 228-229; Uő 1961, 303-307, Tafel 16. 1-8], míg a budzsákiak 12 hasonló tárolót és 13 házat hoztak felszínre (Sekeres 1967, 9-12, 195]. Ilyen nagyszámú, jórészt hiteles körülményekből származó és különleges módon kiképzett agyag tárolók azóta egyetlen neolitikus telepről sem kerültek elő. Minthogy, jelenleg a budzsáki település feldolgozása folyik, alkalom nyílt a tárolóinak közlésére és bővebb elemzésére is, azonban mielőtt erre sort kerítenénk, szükségét látjuk a tárolók szűkebb és tágabb környezetét röviden bemutatni. A táj és a Körös település A magyar-szerb országhatártól 12 km-re elterülő Ludas tó északnyugati részén található. A lelőhely, ill. a Körös település területén két nagy tájegység, a Duna-Tisza közi homok- és a Bácskai löszvidék találkozik. Szűkebb környezete a 387 ha-os Ludas tó, amely az édesvizű „szikes" tavaink közé tartozik. Alacsony nitrit tartalmú, a környék tavainál gazdagabb élővilágát is ennek köszönheti (Dugonjic 1956, 36-40, Sturc 1997]. Vízszintje alacsony, északi része mocsaras, tavi jellege a déli részének van. Mérsékelten kontinentális, félig száraz, félig nedves jellegű éghajlat uralja. A legmelegebb nyarak alkalmával a hőmérséklet elérheti a +40, míg a leghidegebb telek idején a -26 °C-ot (Dugonjic 4 Ezúttal csak néhány újabb példát hozunk fel. 1956, 39-40]. A tavat változó minőségű földek veszik körbe, vályogos termőtalajok jobban csak a déli, löszös szakaszán fordulnak elő. A felső része homokos, szikes, talajai gyenge termőerejűek. A tó és a határszakasz közötti részen a földek mostanság sincsenek feltörve. Errefelé még előfordulnak ligeterdők, láposok, homokpusztai gyepek, amelyek az utolsó erdőssteppei tájnak még megfigyelhető maradványai. A Ludas tó és a környezete csak az utóbbi százötven évben kezdett a különféle antropogén beavatkozások (erdőirtás, meliorációk, mértéktelen halászat és vadászat] hatására tájilag megváltozni. Területén szántóföldek és gyümölcsösök, konyhakertek jelentek meg. A tó állaga lepusztult, eredeti állat- és növényvilága a kihalás szélére jutott (Sturc 1997, 181-189]. Egykoron kivételes helyzetére ma már csak 60 régészeti korú település utal (Szekeres 1965, 40-41, Szekeres-Ricz 1998, Berta 2015, 6,1. táblázat]. Maga település a tó északnyugati részén lévő Budzsáknak nevezett, kb. 1,5 ha nagyságú félszigeten található (2. kép]. Egyike a Ludas tó környékén elforduló Körös településeknek.5 A Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének legfrissebb terepbejárási adatai szerint a kiterjedése 7 ha körül is lehet (Berta 2015, 6]. Területén 1950-1951 között Schulmann Imre a Szabadkai Városi Múzeum alapító igazgatója végzett ásatásokat, amelyek a Körös település megismerése szempontjából jelentéktelenek voltak.6 Szisztematikus és nagyobb felületre kiterjedő feltárások 1965-ben Szekeres László a múzeum első régészének a vezetésével folytak, akinek a településből 352 m2 nagyságú területet sikerült átvizsgálnia (3. kép]. 5 A tó környékéről 12 Körös településről van adatunk: 1: Ludas-Budzsák (Sekeres 1967,9-12,195]. 2: Nosza- Gyöngypart (Garasanin 1960, 228-229, Uő 1961, 303-307, Taf. 16,3-4,8]. 3: Hajdújárás-Székelyhalom/ Székelykaszáló (Sekeres 1965,40-41; Oravecz 1980, 1-70,1-15 táblák], 4: Hajdújárás-Csurgó. 5: Hajdújárás- Pörös IX. 6: Ludas-Supljak (Szekeres-Ricz 1998]. 7: Nosa-Ribarska kuca. 8: Nosza-Tólát II. 9: Nosza-Rókatanya. 10: Ludas V. 11: Ludas-Bibichát. 12:Hajdújárás Szabó-Batacs József földje (Berta 2015,6,1. táblázat]. 6 Szondázó ásatásaira a félszigeten előkerült felső paleolit kőeszközök azonosítása miatt került sor (Sulman 1954, 154]. Dokumentumai között használható információt sem a Körös településre, sem a tárolókra vonatkozóan nem találtunk. 13
